szavayistvan.jobbik.hu

Cikkek "Vezérszónoki felszólalások" címkével

2018. december 31-i hatállyal – ígéretemnek megfelelően – visszaadom országgyűlési képviselői mandátumomat a Jobbiknak, annak a közösségnek, amelynek bizalmából azt nyolc és fél éven keresztül betölthettem. Hivatalos lemondásomat kizárólag a pártvezetés kérésére nem nyújtom még be. Ez a döntés annak érdekében született, hogy a mandátumom ne maradjon betöltetlen, mivel idén új képviselő eskütételére már nem kerülhet sor.Erre a két hétre pedig még szükségem van képviselői munkám lezárásához, a folyamatban lévő ügyek befejezéséhez, illetve átadásához. A holnapi napon így még részt fogok venni az Országgyűlés ülésén, hogy nemet mondhassak a munkavállalók tömegeit megnyomorító rabszolgatörvényre, valamint megnyomhassam az igen gombot az általam előterjesztett, végül hatpárti támogatást szerzett Magyar-székely összetartozás napjáról szóló javaslat elfogadásakor.Képviselői tisztségemről való hivatalos lemondásomat akkor fogom eljuttatni a Háznak, amikor a frakcióvezetés erre – mandátumom betöltésének ismeretében – felkér. A fideszes lakájmédia aljas, családomat sem kímélő támadásaival szemben anyagi szempontok nem motiválnak. Sőt, bár 2019. január elsejétől jogilag néhány hétre még képviselő maradok, azonban már semmilyen juttatást nem veszek igénybe, a fennmaradó időszakra folyósítandó tiszteletdíjamat pedig a Heim Pál Gyermekkórháznak fogom felajánlani, amelynek másfél éves kislányunk nagyon sok segítséget köszönhet.

Amikor lemondtam parlamenti tisztségeimről, arányos felelősséget vállaltam mindazért, ami egy fél évvel ezelőtti, titokban rögzített magánbeszélgetésen elhangzott. Azzal együtt is, hogy a magyar közéletben számos, ennél súlyosabb morális és korrupciós botránynak nem volt a legcsekélyebb következménye sem. Mi azonban ebben sem mérhetjük magunkat a XX. század levitézlett pártjaihoz.Egyedül a Jobbik méltó és alkalmas a fideszes pártállam megdöntésére és Magyarország kormányzására, ennek megvalósulását nem kívánom hátráltatni. Alapítóként tizenöt éve vagyok közösségünk tagja, amely iránt felelősséget érezve le kívánok mondani országgyűlési képviselői megbízatásomról is.Az egyik legfontosabb és legnagyszerűbb dolog volt az életemben, hogy az elmúlt kilenc évben így szolgálhattam Hazámat. A továbbiakban is egy szabad, élhető és büszke Magyarországért küzdök majd, de már nem képviselőként. A mandátumomat pedig vissza szeretném adni annak a közösségnek, amelynek bizalmából azt megkaptam, és akik felé hálával tartozom az elmúlt másfél évtizedért.Biztos vagyok benne, hogy az a munka, amelyet az elszakított területeinken élő magyarság megmaradásáért és gyarapodásáért végeztem, és amelyet gyermekkoromtól fogva szívügyemnek tekintek, szakmailag a továbbiakban is megfelelő módon és méltóképpen képviseltetve lesz a Jobbik frakciójában.

Idén májusban egy belvárosi klubban durva inzultus ért, ahol egy hölgy belém kötött, velem és a társaságomban lévőkkel szemben agresszívan, fenyegetően lépett fel, mondván, hogy náciknak semmi keresnivalójuk egy liberális szórakozóhelyen. Az esetet rendkívül megalázónak találtam, de mégis jobbnak láttam távozni. A történet másnap szóba került egy baráti társaságban, ennek egy jól hallhatóan megvágott felvétele került ma nyilvánosságra.Szeretném leszögezni, hogy az elhangzottak jól hallhatóan egy rendkívül durva és ízléstelen vicc tárgyát képezték, ami természetesen nem igaz: tettlegességre nem került sor, ez nyilván túlzás volt, amit a beszélgetés során később magam is egyértelművé tettem. A felháborodásom szülte sértő hangnemért és jelzőkért elnézést kérek mindazoktól, akikben ez joggal felháborodást kelt. A nők elleni erőszakot határozottan elítélem: soha nem ütöttem meg és soha nem ütnék meg nőt.

Tárgyalta az Országgyűlés a Magyar-székely összetartozás napjáról szóló, általam benyújtott és nagy örömömre végül hatpártivá vált határozati javaslatot.Nyolc és fél év képviselőség után először szólalhattam fel előterjesztőként, tehettem mindezt ráadásul egy nagyon szép, de szimbolikus jelentőségén bőven túlmutató ügy kapcsán.

Szerbia tartsa be száz éve tett ígéreteit és biztosítson területi autonómiát a délvidéki magyarságnak! (2018.11.25.)
„A határainkban megmaradó nem szerb és nem szláv népeknek biztosíttatnak mind ama jogok, amely jogok által mint kisebbség nemzeti létüket megőrizni és fejleszteni óhajtják [...]” Ez áll az Újvidéki Szerb Nemzetgyűlés I. számú határozatában, amely száz esztendővel ezelőtt, 1918. november 25-én kimondta Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól való elszakadását és a Szerb Királysághoz való csatlakozását. Az ígéretekből természetesen vajmi kevés teljesült, hiszen a Délvidék magyarságára Belgrád azóta is elüldözendő, beolvasztandó idegenekként tekint. Ezért telepít falvaikba koszovói, albánul beszélő, muszlim cigányokat, ezért engedi, hogy illegális migránsok ezrei árasszák el a magyar többségű településeket és ezért nem akar hallani sem az egyetlen olyan jogi keretrendszerről, amely biztosíthatná a magyar közösség hosszú távú megmaradását és gyarapodását: a területi autonómiáról.

Zuglóban is újra van szervezete a Jobbiknak (2018.11.23.)
Rövid kihagyás után újjáalakult a Jobbik zuglói alapszervezete is. A régi és új tagok a csütörtöki alakuló ülésen Szávay István országgyűlési képviselőt választották a szervezet elnökévé. A tagság egyetértett abban, hogy Zuglóban teljesen hitelét vesztette a jobb- és a baloldal is, így a valódi nemzeti ellenállás pártja, a Jobbik az egyetlen reális alternatíva.Jobbik Magyarországért Mozgalom

Szlovákia még a saját törvényeit is megsértve fosztotta meg állampolgárságától Pallér Pétert, a Jobbik felvidéki szervezőjét. A magyar kormány kiállását és segítségét kértem a külügytől parlamenti felszólalásomban:

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén sem a magyarok önrendelkezése volt a legfontosabb ügy.

Vezérszónoki felszólalásom "Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat"vitáján.