szavayistvan.jobbik.hu

Cikkek "Azonnali kérdések" címkével

Vezérszónoki felszólalásom a külhoni magyaroknak szánt támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alapról szóló törvénymódosítás vitájában:

Sok éve vagyunk kíváncsiak arra, hogy az egykori Államigazgatási Főiskola Ménesi úton található épületét miért kellett kiüríteni? Csak nem Pénztáros Lőrinc teszi rá enyves mancsát erre a milliárdokat érő telekre is? Ezt próbáltam megtudni, nem sok sikerrel. A mellékelt kétperces felszólalásomat követően egyébként még kétszer feltettem ugyan ezt a kérdést, de nem kaptam választ.

Orbán Viktort kérdeztem a Parlamentben több antikommunista téma felvetése mellett leginkább arról, hogy mikor hajlandóak végre nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat. A miniszterelnök erről egy szót sem beszélt, helyette inkább Nagy Imre személyét méltatta, aki kapcsán szintén szóltam pár keresetlen szót:

Szerbia Délvidék elszakítását ünnepelteti a magyarokkal, tovább csorbítja a nemzeti tanácsok jogköreit és folytatja koszovói cigányok magyar falvakba telepítését - mindeközben a Fidesz szerint történelmi csúcsponton vannak magyar-szerb kapcsolatok. A fenti címmel tartottam napirend utáni felszólalást. A Kormány részéről senki sem válaszolt...

Hatvan évvel ezelőtt végezték ki Nagy Imrét (2018.06.16.)
Az ötvenes évek Magyarországának kommunista vezetői közül ezt többen is megérdemelték volna. Ő természetesen nem azért, amiért kapta, hiszen saját elvtársai köttették fel, hanem a nemzetünk ellen korábban elkövetett számtalan bűnéért. Mondjon bárki bármit, így gondolom a mai napig is! Mint ahogyan tartom minden szavamat, amit két évvel ezelőtt a Barikád magazinban írtam. Az alábbi cikkben emlékeztem akkor és így emlékezem ma is a Cseka nevű szovjet terrorszervezet tagjára, II. világháború utáni demokratikus kibontakozás egyik szétverőjére, 200.000 hazai sváb elűzésének egyik fő szorgalmazójára, a padláslesöprések elrendelőjére, a kuláknak bélyegzettek (köztük nagyszüleim és családjuk) kifosztásának egyik szószólójára, Sztálin emlékének törvénybe iktatójára, az érettségit sem szerzett tanszékvezető egyetemi tanárra és akadémikusra.Akkori írásom itt olvasható: goo.gl/PgopXV

A Fidesz délvidéki szövetségese támogatta hazánk feldarabolásának ünnepnappá tételét (2018.06.16.)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom mély felháborodással értesült a vajdasági parlament kedd délutáni döntéséről, amelynek értelmében november 25-e Vajdaság Napja néven a soknemzetiségű tartomány ünnepnapjává vált. 1918-ban ugyanis ekkor mondta ki az újvidéki szerb népgyűlés Magyarország déli területeinek elszakítását, ez a dátum tehát az ezer éve ősei földjén élő magyarság jogfosztásának és kisebbségbe szorításának évfordulója. Hasonló dátum ez, mint amit december elseje jelent Erdély és a Székelyföld magyarjai számára.A délvidéki nemzettestvéreinket megalázó, másodrendű mivoltukat hangsúlyozó, súlyosan magyarellenes döntést támogatta a magát a magyar közösség első számú – sőt egyedüli – képviselőjének tartó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Fidesz szerbiai fiókszervezete is, amellyel a Jobbik szerint nyílt nemzetárulást követett el! A Jobbik következetesen felhívja a kormányzat figyelmét, ha délvidéki véreinket jogsérelem éri, a magyar külügy válasza azonban legtöbb esetben az, hogy ha valóban probléma adódna, akkor azt a VMSZ bizonyosan jelezné számukra. A mai döntés a napnál világosabban mutatja, hogy a VMSZ nem hogy nem jelzi, de még partner is egy újabb magyarellenes intézkedés meghozatalában. Pontosan úgy, mint ahogyan jó ideje asszisztálnak már a nemzeti tanácsok jogköreinek további csorbításához, vagy éppen koszovói muszlim cigányok magyar falvakba telepítéséhez. De láthatóan még egy ilyen ügyben sem képesek a magyar érdekeket képviselni. Miközben egyébként a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) képviselői nemmel szavaztak a javaslatra. Őket azonban a Fidesz szánalmas, mondvacsinált okokból kirekeszti a magyar-magyar együttműködés fórumairól, pedig ezen szervezetek a magyar közösség negyedének bizalmát élvezik, vezetőik pedig jó előre felhívták a figyelmet a ma elfogadott javaslat veszélyeire. 

Geoblokkolás - talán utoljára? (2018.06.12.)
Ismét nemzetközi sportesemény közeledik, és ennek sajnos már törvényszerű velejárója a geoblokkolás problémája. A 2014-es téli olimpia óta minden egyes sportesemény kapcsán foglalkozom ezzel az üggyel, tartottam sajtótájékoztatókat, szólaltam fel az Országgyűlésben, adtam be írásbeli kérdéseket. Azt gondolom, a határozott fellépésnek is köszönhető, hogy 2015-ben Tusnádfürdőn Orbán Viktor felszólította Semjén Zsoltot, hogy azonnal intézkedjen az ügyben.De az oroszországi labdarúgó-világbajnokságot ennek ellenére sem nézhetik magyar nyelven külhoni nemzettestvéreink. Van azonban remény, hogy ahogy az olimpiák esetében, úgy a focitornák esetében is lesz változás: a 2020-as EB selejtezőit már magyarul nézhetik majd Erdélyben és Felvidéken is. Két kérdés azért felmerül: egyrészt gyanús, hogy az MTVA közlése csak a selejtezőkről szól. Ugye ez nem azt jelenti, hogy magát a tornát 2020-ban és 2022-ben sem lehet majd magyarul követni? Másrészt mi a helyzet Kárpátaljával, Délvidékkel és a kisebb - EU-tag! - régiókkal? Ugye az ott élő magyarokról sem feledkezünk meg?

A budapesti Jobbikkal és Jobbik Ifúsági tagozattal közösen emlékeztünk Zuglóban a trianoni békediktátumra. 

A Fidesz Dömötör Csaba államtitkár Trianonra emlékező felszólalásomra adott gyalázkodó, hazug és gyűlölködő válaszával minden eddiginél világosabbá tette, hogy mit gondol valójában a nemzetpolitikai konszenzusról és a nemzeti összetartozásról:

A trianoni békediktátum évfordulója kapcsán voltam a HírTV vendége, de a párton belüli helyzet is szóba került.