Nemzet(politika) és emlékezet(politika) címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a parlamenti pártok képviselőinek részvételével szerdán a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) történelem és politikatudományi osztálya a Debreceni Egyetemen. A Jobbik részéről jómagam fejthettem ki álláspontunkat.

Szávay László, a DOSZ elnökhelyettese bevezetőjében elmondta: a DOSZ-nak húsz tudományos osztálya és ötszáz tagja van. Itthoni és határokon túli tagjaik harminc tudományágban Magyarország összes doktori iskoláját képviselik. Ezekben a napokban valamennyi tudományos osztály tart rendezvényt, ezek sorába illeszkedik a debreceni kerekasztal-beszélgetés is - tette hozzá.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a történelmi múlthoz való viszony meghatározhatja az egész nemzet identitását, azt, hogy miként tekint a jövőbe, a családi emlékezés pedig meghatározza a felnövekvő generációk identitását.

A jobbikos politikus szerint ma Magyarországon "erőszakos mítoszgyártás folyik", a hatalom a legkisebb konszenzusra sem hajlandó, és a kormánynak "semmilyen hosszú távú koncepciója nincs a nemzetpolitika kialakítására". Szólt arról is, hogy most zajlik az MTA történettudományi intézetének kiszervezése "kormányhoz közel álló intézményekbe".

Később egy kis kötelező rettegés...

Kiss László szocialista országgyűlés képviselő a vitában egyebek mellett arról beszélt, hogy a politika rosszul reagál, ha szakmai-történelmi kérdésekből politikai kérdéseket csinál. A politikus bírálta a Fidesz-kormányt, amely - mint fogalmazott - minden alternatív rendszert, ami létezik, maga alá kíván gyűrni. Később megemlítette azt is, hogy "Budapest új zászlója jelzi, miként avatkozik be a mindennapokba a politika a történelemre hivatkozva".

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési frakcióvezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hatalmi szóval nem lehet politikai vitákat rendezni. Az emlékezetpolitika legérzékenyebb területének nevezte, hogy együtt van jelen a pártpolitika és a kulturális különbözőségekből eredő nézetkülönbség. Az emlékezetpolitika akkor ér célt, ha konszenzuson alapszik és a társadalom legtöbb tagja magáévá teszi - jegyezte meg az LMP társelnöke. A vitában később - egyebek mellett - arról beszélt, hogy "a kormány nem enged be eltérő felfogású kutatókat az intézményekbe".

...és egy hivatali reménykedés

Mazsu János, a Fidesz-KDNP debreceni önkormányzati képviselője - aki a parlamenti elfoglaltsága miatt távolmaradó Pósán László országgyűlési képviselő helyett vett részt a vitában - a közösségi emlékezettel összefüggésben kiemelte: a múlt újraértelmezése a politikai közösségben jelen idejű, de a jövő számára utat, szándékot, célokat kitűző tevékenység. A legjobb pártpolitikai program sem lehet sikeres, ha a közösség nem érzi, hogy valamiféle megoldást kínál - tette hozzá, megjegyezve: a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából nagyon fontos, miként lehet úgy fejlődési pályára állni, hogy a magyar társadalom többsége jól járjon.

MTI nyomán - alfahir.hu