Normál felszólalások

Legyen október 16. a Magyar-székely összetartozás napja (2018.10.16.)

170 esztendővel ezelőtt, 1848. október 16-án az Agyagfalván összegyűlt székelyek kimondták csatlakozásukat a magyar szabadságharchoz és fegyvert fogtak közös hazánk védelme érdekében. Erre emlékeztem mai napirend előtti felszólalásomban, amelynek során javaslatot tettem ezen dátum emléknappá nyilvánítására.


Parlamenti vita a Jobbik által javasolt trianoni emlékévről (2018.10.01)

2020 trianoni emlékévvé nyilvánításáról vitáztunk újra. Újra, hiszen a fideszes többség már három alkalommal szavazta le bizottsági szinten a Farkas Gergely képviselőtársammal közösen benyújtott javaslatunkat, amellyel a közel 100 éve történt nemzeti tragédiánkra emlékeznénk.

A Fidesz közel másfél évvel ezelőtt még arról beszélt, hogy előterjesztésünket azért nem támogatják, mert ők majd egy saját javaslatot kívánnak benyújtani. Ez persze nem történt meg, Pánczél Károly kormánypárti képviselő pedig ma már kerek perec azt mondta, nem tartja ezt jó ötletnek, elég szerinte, hogy a külhoni magyarokkal kapcsolatos felelősséget rögzíti az Alaptörvény.

Elgondolkodtató, hogy míg a magukat nemzetileg elkötelezettnek valló kormánypártok nem kívánnak Trianonra emlékezni a 2020-as évben, addig az LMP, a MSZP, sőt meg a Párbeszéd képviselője is jelezte, hogy támogatni fogják a Jobbik határozati javaslatát. Hasonlóan nyilatkozott Dúró Dóra is.

A szavazásra holnap délelőtt kerül sor - sajnos nem túl nagy reményekkel várom.

Akit a felszólalások teljes hosszában is érdekelnek, az alább megtekintheti. Tanulságos egyébként.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról (2018.07.03.)

Sok éve vagyunk kíváncsiak arra, hogy az egykori Államigazgatási Főiskola Ménesi úton található épületét miért kellett kiüríteni? Csak nem Pénztáros Lőrinc teszi rá enyves mancsát erre a milliárdokat érő telekre is? Ezt próbáltam megtudni, nem sok sikerrel. A mellékelt kétperces felszólalásomat követően egyébként még kétszer feltettem ugyan ezt a kérdést, de nem kaptam választ.

A tordai vallásügyi törvény jelentőségéről (2018.02.28.)

Ötpárti javaslatként került a Parlament elé, a Jobbik részéről pedig nagy örömömre magam lehettem - evangélikusként - az előterjesztője annak a törvénynek, amely az 1568-as tordai országgyűlés szabad vallásgyakorlást biztosító döntéséről emlékezik meg. 

Ebben a parlamenti ciklusban ez volt az utolsó, összességében pedig a 185. felszólalásom. Emelkedett gondolatokkal kívántam zárni, ajánlom szíves figyelmetekbe:


A Jobbik el akarja veszejteni Lengyelországot! (2018.02.20.)

Az aljas és hazug demagógiának erre a szintjére jutott tegnap a KDNP-s Soltész Miklós. Erre kicsit nekem is elgurult a gyógyszerem:


A kampányköltések átláthatóvá tételéről (2017.10.31.)

A Fidesz továbbra sem hajlandó feloldani a külföldön élő magyar állampolgárokat érintő azon diszkriminációt, hogy ők - az elcsatolt területeinken élő magyarokkal ellentétben - nem szavazhatnak levélben, csak a nagykövetségeken. Másrészt ismét felvetettem, hogy komoly visszélésekre adhatnak okot a határon túliakra vonatkozó regisztrációs szabályok, ugyanis elhunytak nevében mások is szavazhatnak. A Fidesz valamiért ezen sem hajlandó változtatni... 

Ezekről a kérdésekről is beszéltem a választási szabályokat érintő keddi felszólalásomban.


A Minority SafePack kezdeményezésről (2017.10.30.)

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló vitában szólaltam fel tegnap az Országgyűlésben. A kezdeményezés lényege, hogy az Európában élő nemzeti kisebbségek minél szélesebb jogköröket kaphassanak többek között nyelvhasználatuk és szimbólumaik használata terén. Ezt természetesen kiemelt fontosságú az elszakított területeinken élő nemzettestvéreink számára, akiket nap nap után korlátoznak alapvető jogaik gyakorlásában. Kihangsúlyoztam, fontos, hogy az Országgyűlésben teljes egyetértés alakult ki a kezdeményezés támogatásával kapcsolatban.


Álláspontunk az állambiztonsági levéltárral kapcsolatos törvény vitájában (2017.06.16.)

A Jobbik frakciója nemmel szavazott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával kapcsolatos törvényjavaslatra. A témában tegnap tartott vezérszónoki felszólalásom az alábbi videón látható.

Elmondtam, hogy a Jobbik a kommunista múlt tekintetében a teljes átláthatóság és nyilvánosság pártján áll, így támogatunk minden javaslatot, amely ebbe az irányba mozdítja el a szabályozást. Ez az indítvány pedig jelent apró pozitív változást, tehát támogatható lett volna. Van azonban két olyan pont, amely miatt mégis nemmel kellett szavaznunk. Egyrészt bírósági eljárásban nem használható fel jogtalanul birtokolt, a Levéltárnak át nem adott állambiztonsági irat. Nem elfogadható, hogy egy bűnösséget igazoló irat bármilyen okból kizárható legyen. Másrészt pedig a titkosszolgálati minősítés alól feloldott iratok levéltárba szállítása önkényesen megtagadható, így a kutathatóság ellehetetlenítő. A Fidesz tehát az iratok felhasználásának önkényes korlátozásával saját ügynökeinek próbál falazni.

A Jobbik határozott álláspontja szerint az egyedüli megoldás a lengyel mintát követve a Nemzeti Emlékezet Intézetének létrehozása és az összes dokumentum teljes mértékű nyilvánosságra hozása lenne. Kormányra kerülve ezt fogjuk tenni! Csak így számolhatunk le végleg a vörös múlttal és a kommunista diktatúra örökségével. Vesszen minden maradéka!


Elbukott a plakáttörvény! (2017.06.14.)

Sikerült ma megakadályozni, hogy az Országgyűlés elfogadja azt az elképesztő kormánypárti előterjesztést, amely betiltotta volna a kampányidőszakon kívüli politikai plakátolást. Kétharmados javaslat volt ez, így az ellenzék képes volt leszavazni a kormánytöbbséget.

Az indítvány hétfői vitájában foglaltam össze, hogy miért nyomtuk meg a nem gombot, felszólalásom az alábbi videón megtekinthető.


Álláspontunk a külföldről finanszírozott civilekről szóló törvényről (2017.06.13.)

A külföldről támogatott civil szervezetekről szól törvényjavaslat tegnapi záróvitájában ismét összefoglaltam a Jobbik álláspontját, és kifejtettem, hogy miért tartózkodtunk a mai szavazáson.

A Jobbik a célkitűzéssel egyetért: teljes átláthatóságra van szükség a civil szervezetek esetében. Azonban ez a javaslat még a külföldről támogatottak esetében sem teremti ezt meg, nem beszélve a belföldi, politikát befolyásoló civil szervezetekről, kiemelten a CÖF-ről.

Elmondtam azt is, örömteli, hogy kérésünknek megfelelően a nemzetiségi szervezetek végül kikerültek a törvény hatálya alól, az viszont óriási baj, hogy az egyházi és sportszervezetek nem kerültek be, ami komoly kibúvót teremt.

Hangsúlyoztam, a tervezet számos kiskaput hagy, ha például Soros György Magyarországra jön, és magyar állampolgárként támogat valakit, az már egyből nem tartozik a törvény hatálya alá.