Napirend utáni felszólalások

Miért tűri a Kormány gróf Benyovszky Móric elszlovákosítását (2017.05.18.)

A gróf Benyovszky Móric elszlovákosítására tett kísérletekről beszéltem tegnapi napirend utáni felszólalásomban.

A tavaly 275 éve született gróf Benyovszky Móric egykoron Madagaszkár királya volt. Emlékét a 2002-ben alakult Benyovszky Társaság őrzi, számos szobrot és emlékművet helyeztek el Madagaszkáron, forrásértékű tudományos kötetet jelentetettek meg francia, angol és magyar nyelven a kalandos életű grófról, számos előadást, rendezvényt szerveztek itthon és a nagyvilágban.

A Svédországban élő Szemler-házaspár nemrég arról számolt be, hogy több, Madagaszkáron felállított Benyovszky-emlékművet is megrongálták vagy leromboltak a fővárosban és másutt is. E vandalizmust legalább egy esetben bizonyíthatóan szlovák szélsőségesek követték el. Ezzel párhuzamosan jelennek meg a Benyovszky szlovák származását kihangsúlyozó emlékhelyet, valamint az erről szóló ismeretterjesztő anyagok. Az ügyet a Benyovszky Társaság is jelezte már, egyértelműen Pozsonyból, központilag szervezett „elszlovákosítási” kísérlet zajlik.

Felszólalásomban ezért hangsúlyoztam, a magyar kormánynak sokkal határozottabban fel kell lépnie az egyértelműen magyar származású Benyovszky Móric védelmében, meg kell akadályozni a gróf elszlovákosítását.


"Mi folyik itt Délvidéken?" (2017.05.03.)

A délvidéki magyarság problémáival foglalkoztam szerdai napirend utáni felszólalásomban. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőnk a közelmúltban monitorozó körúton járt a Délvidéken, és sajnos ő is azt tapasztalta, hogy a helyzet továbbra sem javul. Sőt, sokatmondó, hogy zentai fórumának helyszínét az érvényes bérleti szerződés ellenére az önkormányzat utólag, mondvacsinált indokokkal, egyértelműen a Vajdasági Magyar Szövetség nyomására visszamondta. Miközben a magyar kormány folyton a két ország közötti nagyszerű együttműködésről beszél, Szerbia továbbra is akadályozza az 1944-45-ös megtorlások áldozatainak rehabilitálását, koszovói cigány menekülteket telepít magyar többségű területekre, megnyirbálja a Magyar Nemzeti Tanácsot jogköreit és nem biztosítja nemzetiségekre vonatkozó jogszabályokat betartatását. A Jobbik álláspontja változatlan, míg a Fidesz feltétel nélkül kívánja támogatni Szerbia EU-csatlakozását, mi arra csak a magyar közösség megmaradásának széleskörű biztosítása esetén leszünk hajlandóak.


Több órás várakozás, kilométeres sorok a magyar határokon (2017.04.24.)

A magyar határszakaszokon tapasztalható több órás várakozási idő csökkentése érdekében azonnali kormányzati intézkedést követeltem parlamenti felszólalásomban.


Az ukrán hatalom ismét fenyegeti Kárpátalja magyarságát (2017.03.21)

A kárpátaljai magyarságot érintő újabb fenyegetésekre hívtam fel a figyelmet mai napirend utáni felszólalásomban. A legfrissebb hírek szerint ugyanis már nem csak a nyelvhasználati és oktatási jogokat tervezik csorbítani, de a Porosenko elnök által személyesen benyújtott javaslat szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai nemzettestvéreinktől megvonnák az ukrán állampolgárságot.

Mikor lép fel végre a Kormány a kárpátaljai magyar közösséget már puszta létében fenyegető jogkorlátozásokkal szemben? Ezt a kérdést tettem fel egy hónap elteltével ma ismét az Országgyűlésben, de előző felszólalásomhoz hasonlóan sajnos a kormányzat részéről most sem kaptam választ.

Napirend utáni felszólalásom a határon átnyúló vasúti kapcsolatok hiányáról (2017.03.07.)

Több alkalommal szólaltam már fel a külhoni magyar közösségek és Magyarország közötti nehézkes tömegközlekedés problémáival kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak fontos feladata elősegíteni nemcsak a minél gyorsabb és egyszerűbb határátlépést, hanem a határ menti települések közötti utazást is, ezzel is erősítve a magyar-magyar kapcsolattartást és együttműködést.

Szabad-e bírálni Szerbia nemzetiségi politikáját? (2016.12.08.)

Ma napirend utáni felszólalásomban délvidéki ügyeket érintettem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis nemrégiben arról beszélt, hogy ha mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma „jóval boldogabb hely lenne”. Ezért visszautasítják, hogy az uniós tagállamok arra hivatkozva próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, hogy kisebbségi ügyekben még többet várnak az országtól. Természetesen egyetértünk az uniós bővítés folytatásának szükségességével, azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy éppen a magyar diplomácia vezetője háborodik fel azon, ha valaki bírálni meri déli szomszédunk nemzetiségi politikáját. A Jobbik szerint inkább üdvözülnünk kellene, hogy a nemzetiségi ügyek iránt egyébként meglehetősen érzéketlen EU ezt a kérdést egyáltalán felvetette.

Emlékezzünk a sztálini terror kárpátaljai áldozataira! (2016.11.22.)

Kárpátalja magyarsága az elmúlt hétvégén emlékezett meg az 1944 őszén a szolyvai gyűjtőtáborba kényszerített, ott elpusztult, illetve az onnan Szibériába hurcolt mintegy 35-40 ezer férfiról. 

Nemzetünk eme tragédiájára emlékeztem magam is az Országgyűlésben:

Gömbös Gyulára emlékeztem a Parlamentben, aki 80 évvel ezelőtt hunyt el (2016.10.03.)

Őszintén remélem, hogy hazánkat a gazdasági világválságból kivezető, országunk függetlenségét, nemzetünk gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedését politizálása alaptételének tekintő és a nemzeti önérdeket, a nemzeti öncélúságot hangsúlyozó egykori miniszterelnök történelmi szerepének újraértékelése hamarosan elkezdődhet majd.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyanis úgy gondolja, hogy nemzeti emlékezetünkben vitéz jákfai Gömbös Gyula helye a legnagyobb magyar államférfiak között van.