Közlemények, sajtóanyagok

Mi történik az elhunyt levélben szavazó szavazati jogával? (2016.10.07.)

A választási eljárási törvény rendelkezései szerint a Nemzeti Választási Iroda akkor törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, már nem élő választópolgárt, ha halála esetén a hozzátartozók kérik a névjegyzékből való törlését. A Nemzeti Választási Iroda azonban nem tartja nyilván az elhunytak számát.

Először is nem biztos, hogy a hozzátartozók tudnak erről a kötelezettségről, de ha feltételezzük is a jogkövető magatartást, nem feltétlenül szükségszerű, hogy valakinek a halála után ezzel foglalkozzanak.

Feltételezhető, hogy a mostani népszavazáson is voksolhattak már halottak nevében akár százas vagy ezres nagyságrendben. A 2018-as választások esetén ez a szám többszörösére is emelkedhet, hiszen Völner Pál államtitkár egy szeptember 19-én, a Parlamentben elhangzott interpellációmra közölte: semmilyen összesítéssel nem rendelkeznek azon levélszavazókról, akikre vonatkozólag a hozzátartozók már kérték a választásra regisztráltak névjegyzékéből történő törlését. Mindez megingathatja a választások tisztaságába vetett közbizalmat, különösen azt figyelembe véve, hogy 2014-ben a levélszavazatok 95 százalékát a Fidesz kapta meg.

A civil törvény átfogó módosítását követeli a Jobbik (2016.09.29.)

A kormány – képviselői indítvány mögé bújva – törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy alapítványt hozhasson létre Habsburg Ottó örökségének gondozására. Mindezt pedig – feloldva egy 2006-os erre vonatkozó törvényi tiltást – saját hatáskörébe kívánja utalni. Ilyen esetekben ráadásul a bíróságok számára rendkívül rövid ügyintézési határidőket ír elő.

Bár a Habsburg családnak a magyar történelemben betöltött szerepe meglehetősen kétes megítélésű, tény, hogy Habsburg Ottó életében sokat tett Magyarországért, nemzetünk boldogulásáért és nemzetközi fórumokon mindig felemelte szavát hazánk ügyéért. Ezért egy ilyen szervezet létrehozását elviekben támogatni tudnánk! Egy újabb, pusztán csak fideszes pártalapítvány gründolásához azonban nem kívánunk asszisztálni. Sajnos ugyanis az erről szóló keddi parlamenti vitában nem derült ki, hogy pontosan kik vennének részt ebben a munkában, és az alapítvány vezetése mennyire széles társadalmi, politikai legitimációval bírna. A törvényjavaslat értelmében a kormány saját hatáskörben dönt a létrehozásról, ez pedig az eddig tapasztalt, mindenkit kiszorító kormányzati gyakorlatot ismerve önmagában is gyanakvásra ad okot.

Azzal pedig, hogy a saját maga által létrehozandó alapítványok számára a kormány rövidebb ügyintézési határidőket ír elő, elismeri azt, amit a Jobbik már évek óta mond: a jelenleg működő magyarországi civil keretrendszer élhetetlen, ezer sebből vérzik, így sürgős változtatásért kiált. A kormány ezt belátva inkább menekülőutat nyit magának a csigalassúságú adminisztráció, a túlburjánzó bürokrácia és a többszörösen túlterhelt bírósági rendszer magyarországi civil szektort megnyomorító Bermuda-háromszögéből. Ezért már másodjára nyitja meg a civil törvényt csupán csak azért, hogy önmaga számára kedvező változtatásokat eszközöljön ahelyett, hogy egy széles körű egyeztetéseken alapuló új jogszabállyal megpróbálná orvosolni a szektort érintő problémákat.

A Jobbik tehát azt követeli, hogy e törvény toldozgatása helyett a kormány járja csak végig azt az utat, amin minden más magyarországi civil szervezetnek végig kell mennie akár csak a bejegyzéssel kapcsolatban is. Tapasztalja csak meg, hogy az őrült és értelmetlen bürokrácia, valamint a bíróságok lomhasága hogyan lehetetlenít el nemes szándékokat és kiváló kezdeményezéseket. Akkor talán végre hajlandóak lennének arra, hogy alapos társadalmi egyeztetést követően beterjesszék a civil törvény átfogó módosítását!

E munkához szívesen ajánljuk a Jobbik segítségét, szakértőink tapasztalatát. Kormányra készülő politikai közösségként mi ugyanis olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a kormány nem akadályozza és ellehetetleníti, hanem minden lehetséges módon támogatja és segíti a civil szféra hatékony, közérdeket szolgáló működését.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője

A közleménnyel kapcsolatos parlamenti felszólalásom itt tekinthető meg: 

Fogadóóra volt ma a Jobbik dunaszerdahelyi irodájában (2016.09.28.)

Szerda délután ismét fogadóórát tartott dunaszerdahelyi irodájában Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Az irodát egy éve nyitotta, a szlovák belügyminisztérium szerint törvénytelenül. A szlovák parlament heves reakcióban, törvénymódosítással reagált a magyarországi képviselő tevékenységére. Az ún. lex Szávayval megtiltotta, hogy Szlovákiában nem bejegyzett párt irodát nyisson az ország területén. Az első határidő szerint már decemberben be kellett volna azt zárni, de ma is zavartalanul működik. A belügyminisztérium úgy tájékoztatott, eljárást indítottak a pénzbüntetés kiszabására. „Tekintettel arra, hogy nincs befejezve a vizsgálat, a tárca nem adhat tájékoztatást. A törvény megsértése miatt 600-tól 3 500 euróig terjedő bírságot kaphat a politikai párt” – közölte a minisztérium.

Részvételre és nemmel szavazásra buzdít a Jobbik – Szávay István sajtótájékoztatója Kalocsán (2016.09.23.)

Szerda délután a Jobbik kalocsai pártszékházában a migránskérdés és az október 2-ai népszavazás ügyében hirdetett sajtótájékoztatót Szabó Balázs kalocsai önkormányzati képviselővel közösen Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki más kérdéseket is érintett, és több kérdésben élesen bírálta a kormányt és a kormányzó Fideszt. Szabó Balázs képviselő helyi kérdésekről szólt, és bíztatta a város lakosságát, hogy a fogadóórákon a helyi ügyeikkel, javaslataikkal pártszimpátiától függetlenül keressék föl a Jobbik irodáját.

Népszavazás a Jobbik szemszögéből (2016.09.23.)

A Fidesz és a Demokratikus Koalíció után most a Jobbik is hangot adott az Október 2- i népszavazással kapcsolatos véleményének, ugyanis Szávay István országgyűlési képviselő tartott sajtótájékoztatóval egybekötött fogadóórát szerda délután Kalocsán.

Mégis lesz rendkívüli parlamenti ülés (2016.08.12.)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom már három évvel ezelőtt javasolta a külföldön élő, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok választásokon való részvételének megkönnyítését. Számos felszólalás és interpelláció mellett két határozati javaslatot is benyújtottunk az Országgyűlésnek, valamint kezdeményezésünkre a Magyar Állandó Értekezlet 2014-es és 2015-ös, egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatai is sürgették a kérdés rendezését.

Az általunk összehívott hétfői ötpárti egyeztetésre a levélben szavazás lehetőségének kiterjesztését célzó, a választási eljárásról szóló törvény átfogó módosítását tartalmazó törvényjavaslattal érkeztünk. Ezt azonban – eddigi álláspontjához következetesen – csak az LMP támogatta, a Fidesz és a KDNP ezúttal is elutasította, hogy többszázezer, jelenleg csak a külképviseleteken voksolni tudó magyar ember számára megkönnyítsük a választásokon való részvételt. Az MSZP pedig botrányos módon távol maradt az egyeztetéstől, noha korábban maguk is kiálltak a vonatkozó szabályozás megváltoztatása érdekében.

"Az MSZP ismét bebizonyította, hogy egy hazug és hiteltelen párt" (2016.08.05.)

Sajnos úgy néz ki, hogy valójában csak a Jobbik akarja a külföldön élő több százezer magyart sújtó választójogi diszkrimináció megszüntetését!

Bencsik Jánossal tartott mai sajtótájékoztatónk e témában: 


További részletek az alfahir.hu oldalon.

Nem tekinthetek be a ScienNet-tel kapcsolatos nyomozás irataiba! (2016.07.25.)

Legalább is erről tájékoztatott a mellékelt levélben Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Még májusban, az immár hetedik (!) éve húzódó ScienNet-ügyet firtató sokadik kérdésemre válaszolta azt Tállai András nemzetgazdasági államtitkár, hogy kérjek a nyomozati anyagba betekintési jogot. Az előző kérdéseimre való érdemi válaszadást ugyanis az éppen aktuálisan válaszoló kormánytagok mindig a nyomozás érdekeire tekintettel kenték el. Az üggyel ugyanis korábban már többször foglalkoztam, felszólalásaimat, írásbeli kérdéseimet időrendben haladva ITT, ITT, ITT, ITTITT és ITT olvashatják.

Én már üzentem Brüsszelnek: igenis súlyos gondok vannak a Felvidéken! (2016.07.08.)

A július 1-jén elkezdődött szlovák EU-elnökség európai parlamenti vitájáról tartottam ma sajtótájékoztatót. Elmondtam, hogy e vita során - bár ahhoz egy fideszes, két DK-s és egy MSZP-s képviselő is hozzászólt - egyedül a jobbikos Morvai Krisztina tartotta fontosnak a felvidéki magyarok melletti kiállást. Hozzátettem, hogy miközben Fico Straßburgban a nacionalizmus elleni harcot nevezte meg a szlovák EU-elnökség egyik prioritásának, ezt a küzdelmet máris elkezdheti a saját kormánykoalícióján belül. 

Nemzeti tragédiánkra emlékezik és emlékeztet ma a Jobbik (2016.06.04.)

96 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot, amelynek következtében mintegy 3,3 millió magyar rekedt a terepasztalon megvont új határokon kívülre idegen, ellenséges, nemzetállamokat építő országok uralma alá. A párizsi békecsinálók önös hatalmi megfontolásokból megbontották a Kárpát-medence évezredes gazdasági és politikai egységét és máig nehezen áttörhető gátakat emeltek például az árvízvédelmi vagy éppen a környezetvédelmi együttműködés elé, ami nem csak Magyarország számára bizonyult a későbbiekben rendkívül károsnak. A Kárpát-medence addig is megosztott, ám ma is vitathatatlanul egymásra utalt népeinek lelkében pedig elültették az egymástól való kölcsönös félelmet, az ún. „Trianon-szindrómát”, amely ma is akadályoz bármilyen őszinte együttműködést a térség nemzetei és államai között, kiszolgáltatottá téve őket a környező nagyhatalmak kényének-kedvének.