Évszázadnyi függetlenség évezrednyi barátság (2018.11.12.)

Roman Dmowski, a független Lengyelország egyik atyjának szobránál tartottunk közös megemlékezést Varsóban lengyel barátainkkal, a Ruch Narodowy vezetőivel és tagjaival. Köszönjük az N1TV tudósítását!


A kormány támogatja a Jobbik Magyar-székely összetartozás napjáról szóló javaslatát (2018.11.05.)

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottam a Parlamentben annak kapcsán, hogy a Magyar-székely összetartozás napjának létrehozásáról benyújtott javaslatomhoz az LMP, az MSZP és a Párbeszéd után a kormánypártok is csatlakoztak, így indítványom hatpárti előterjesztésként kerülhet a Magyar Országgyűlés elé:


Ilyen nagy dolog a Szabadság? (2018.11.04.)

Hogy érte tíz- és tízezer tizen- és huszonéves pesti srác állt hevenyészett barikádokra, sokszor csupán egyetlen revolvert, esetleg egy Molotov-koktélt tartva a kezében és bátran belevigyorgott az utcájába beforduló szovjet tank halált hozó ágyújának torkába? Hogy érte elhagyta szeretőjét a vasöntödei munkás, a kommunista rendszer jelképe, és sietett megvédeni a hazát akkor is, ha a küzdelem reménytelennek látszott? Hogy érte könnyeivel küszködve bocsátotta útra a megtorlás elől külföldre menekülő gyermekeit az édesanya, pedig tudta, hogy talán soha többé nem látják egymást?

62 évvel ezelőtt, 1956 november 4-én másodjára is hazánkra tört a vörös horda, hogy visszakényszerítsen bennünket Moszkva igája alá. A szabadságharc elfojtása utáni években százakat végeztek ki és ezreket börtönöztek be. Kevesen bár, de élnek még azok közül a kommunisták közül, akik annak idején ügyészként vagy bíróként diákokra, egyetemistákra vagy fizikai munkásokra kértek, illetve szabtak ki halálbüntetést.

Végre lehullottak azok a bizonyos falevelek - vagy mégsem? (2018.11.03.)

1918. november 3-án hivatalosan is véget ért az Osztrák-Magyar Monarchia számára a lövészárkokban harcolókra és a hátországban élőkre egyaránt elképesztő szenvedést és pusztulást hozó első világháború. A Padovában megkötött fegyverszüneti egyezmény pótjegyzőkönyve csak november 4-én lépett életbe, amit az olasz csapatok további előrenyomulásra és a Monarchia mintegy 300.000 katonájának hadifogságba vetésére használtak fel. Ez az ő szégyenük.

Utólag könyvtárnyi irodalmat írtak tele azzal, hogy a Magyarország területi integritását biztosító padovai egyezmény csak az olasz frontra vonatkozott-e. Tehát kellett-e Károlyiéknak Belgrádban még külön is fegyverszünetet kötni, ami viszont már jelentős területek átengedésére kötelezte Magyarországot.

80 éve tért vissza a Dél-Felvidék magyarsága! (2018.11.02.)

"A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” - fogalmaz az országegyesítésről szóló törvény. Húsz esztendei kegyetlen megszállás, oktatási, kulturális és gazdasági elnyomatás valamint kemény fizikai megtorlás után elsőként a Felvidék és a mai Kárpátalja déli részének mintegy 750 ezer fős magyarsága tért vissza olyan történelmi magyar városokkal együtt, mint Komárom, Érsekújvár, Munkács, Ungvár vagy a Nagyságos Fejedelmet őrző Kassa. Elsőként Észak felé sikerült széttörni és lerázni magunkról a nemzetünket gúzsba kötő trianoni bilincseket, ráadásul brit és francia jóváhagyással, a német túlhatalom mellett nem elköteleződve.

Ma az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntésre és azokra a bátor magyar államférfiakra emlékezünk, akik kitartó munkája, a revízió sikerében soha meg nem rendülő hite és megalkuvások nélküli bátorsága nélkül felvidéki és kárpátaljai magyar testvéreink hazatérése pusztán vágyálom maradt volna.

Dicsőség a bátraknak!

Gróf Tisza István emlékére (2018.10.31.)

1918. október 31-én tört ki Budapesten az úgynevezett őszirózsás forradalom. Az ezt követően hatalomra jutott vezetők - Károlyi Mihály, a vörös gróf és bűntársai - teljesen alkalmatlannak bizonyultak az ország vezetésére. A nemzeti érdekeket félredobó és eláruló, az ellenséggel megalkuvó és a maradék magyar haderőt is szétziláló politikájuk még nagyobb káoszba taszította a háborús évek és a katonai vereség következtében kivérzett és elszegényedett Magyarországot. Ennek aztán egyenes következménye lett a Kun Béla által vezetett kommunisták hatalomátvétele, a Tanácsköztársaság rémuralma és hazánk területének idegen megszállása. Mindezen tragikus folyamatok pedig az ezeréves Magyarország szétesésében, a trianoni tragédiában csúcsosodtak ki.

Száz esztendővel ezelőtt a vértelennek hazudott forradalom legismertebb áldozataként vesztette életét gróf Tisza István egykori miniszterelnök, a dualizmus korszakának legnagyobb államférfija, akit a Károlyi Mihály által felheccelt bolsevik csőcselék gyilkolt meg.

Áldott legyen az emléke!

Ismét feljelentést teszek a CÖF félmilliárdos állami támogatása miatt (2018.10.30.)

A Fidesz házi civil szervezeteként számon tartott, a kormány mellett békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) 2016 végén több mint félmilliárd forintot kapott a Magyar Villamos Művektől (MVM). Rögtön ezután indult a CÖF bohócos plakátkampánya, amely Vona Gábor lejáratását és Gyurcsány Ferenccel való összemosását célozta. Csizmadia László és a CÖF vezetőinek többsége annak idején ugyan olyan lelkesen szolgálták ki a kommunistákat, mint amilyen szervilis módon teszik most a Fidesz-rezsim esetében. Mindezért persze most is megkapják a maguk fizetségét. Bár ezek a derék elvtársak először 2017. május 10-i közleményükben nyilvánosan letagadták, hogy 2010 és 2016 között állami cégtől bármilyen támogatást kaptak volna.

Egy nappal később azonban már le is buktak hazugságukkal, ugyanis az Átlátszónak köszönhetően kiderült az 508 millió forintos, Magyar Villamos Művektől érkezett támogatás ténye. A CÖF persze tovább kamuzott és azt állította, hogy a 100%-ban állami tulajdonban lévő energetikai óriástól kapott összeg nem közpénz – ezzel még gyanúsabbá téve a történetet. Magam 2017. május 19-én ezért hűtlen kezelés miatt feljelentettem a Fidesz álcivil szervezetét, amit azonban a Fővárosi Főügyészség elutasított. Majd közérdekű adatigénylést is benyújtottam az MVM-hez a támogatás iratait kikérve, amit ők megtagadtak, mondván, ez nem közpénzből történt. 2017. szeptember 19-én megkeresésemre megérkezett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének válasza is, amiben világosan jelezte: az MVM közpénzt kezel, ezért fel is szólította a vállalatot, hogy 15 napon belül tegye lehetővé számomra az iratokba történő betekintést. Miután az MVM ennek ellenére továbbra sem volt hajlandó minderre, ismét feljelentést tettem, ezúttal közérdekű adattal való visszaélés alapos gyanújával. Mondanom sem kell, hogy ezt ismételten elutasítottak.


Legyen október 16. a Magyar-Székely Összetartozás Napja! (2018.10.16.)

Az 1848 nyarán, hathatós Habsburg aknamunka következtében kirobbant erdélyi román népfelkelés Jelačić horvát bán támadásával, valamint a Délvidéket lángba és vérbe borító szerb népfelkeléssel együtt megsemmisüléssel fenyegette az 1848 áprilisában létrejött modern, polgári Magyarországot. Ebben a helyzetben állt ki az 1848. október 16-18. között lezajlott agyagfalvi székely nemzetgyűlés a márciusi forradalom eredményei mellett és a székelység fegyvert ragadott annak védelmére. Ezen döntés tette lehetővé a Batthyány-kormány védelmét keleti irányból, hisz elhárította az erdélyi osztrák, román valamint délvidéki szerb csapatok egyesülését.

A fentiek okán ma reggel határozati javaslatot nyújtottam be azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa október 16-át a Magyar-Székely Összetartozás Napjává. Indítványom szövegét természetesen nem végleges változatnak szánom, nem kívánok egyedül maradni előterjesztőként és – mivel láttunk már rá számos rossz példát az elmúlt évek során – főleg nem szeretné a Jobbik kisajátítani ezt az évfordulót. Épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy kezdeményezésünk végleges formájában már a parlamenti pártok közös előterjesztése lehessen. Ezért is örülök, hogy Potápi Árpád János államtitkár úr mai napirend előtti felszólalásomra adott válaszában nyitottságot mutatott javaslatunk kapcsán.