Álláspontunk a külföldről finanszírozott civilekről szóló törvényről (2017.06.13.)

A külföldről támogatott civil szervezetekről szól törvényjavaslat tegnapi záróvitájában ismét összefoglaltam a Jobbik álláspontját, és kifejtettem, hogy miért tartózkodtunk a mai szavazáson.

A Jobbik a célkitűzéssel egyetért: teljes átláthatóságra van szükség a civil szervezetek esetében. Azonban ez a javaslat még a külföldről támogatottak esetében sem teremti ezt meg, nem beszélve a belföldi, politikát befolyásoló civil szervezetekről, kiemelten a CÖF-ről.

Elmondtam azt is, örömteli, hogy kérésünknek megfelelően a nemzetiségi szervezetek végül kikerültek a törvény hatálya alól, az viszont óriási baj, hogy az egyházi és sportszervezetek nem kerültek be, ami komoly kibúvót teremt.

Hangsúlyoztam, a tervezet számos kiskaput hagy, ha például Soros György Magyarországra jön, és magyar állampolgárként támogat valakit, az már egyből nem tartozik a törvény hatálya alá.


Nem tervez webkamerákat elhelyezni a határátkelőkön a Magyar Rendőrség (2017.06.12.)

Még áprilisban szólaltam fel az Országgyűlésben azzal kapcsolatban, hogy az új schengeni határellenőrzési kódex miatti fokozott ellenőrzés következtében kilométeres sorok alakultak ki éppen a húsvéti ünnep környékén szinte minden határátkelőnkön. Bár a fokozott ellenőrzés felfüggesztésével mára ezek a legtöbb szakaszon megszűntek, Kárpátaljára kiutazni, illetve onnan Magyarországra jönni évek óta órákba telik az egyes átkelőhelyeken. Pedig ha valahol, akkor Kárpátalján egy gyors határátlépés több szempontból is életmentőnek bizonyulhat.

Meddig várat magára a külföldi magyar iskolák helyzetének rendezése? (2017.06.12.)

A külföldi magyar iskolákkal kapcsolatos kormányzati stratégiáról kérdeztem ma a Parlamentben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt. Kihangsúlyoztam, nemzetstratégiai fontosságú, hogy a sajnos egyre nagyobb létszámú emigráció fiatal tagjai magyar nyelven tanuljanak, és minél erősebb kötődés alakuljon ki bennük az anyaország felé, így esély legyen rá, hogy később a hazatérés mellett döntsenek.

Sajnálatos, hogy mindezek ellenére továbbra sem tudunk arról, hogy a kormánynak lenne átfogó stratégiája a külhoni magyar iskolák támogatására, fejlesztésére. Sőt, azon költségvetési módosító javaslatomat is leszavazta a kormánytöbbség - beleértve Potápit -, amely az iskolahálózat fejlesztésére biztosított volna forrást. A dublini magyar iskolának pedig egy éve ígért az államtitkár 3 millió forintos támogatást, azonban ezt máig sem kapták meg.


A Magyar Munkavállalókért Mozgalom is számíthat-e a kormány segítségére? (2017.06.12.)

A CÖF-nek nyújtott MVM-es támogatás részleteinek eltitkolásáról és a béruniós kezdeményezés támogatásáról kérdeztem a Parlamentben Lázár Jánost:


Minden hétre jut egy bukta a kormány kedvenc kamuciviljeinek, a Civil Összefogás Fórumnak (2017.06.08.)

Kezdődött azzal, hogy írásbeli kérdésemre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt felelte, hogy sem ők, sem a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami cégek nem támogatták a szervezetet. Rögtön másnap az Átlátszó kiperelte a Magyar Villamos Művektől, hogy bizony 2016 végén - tehát a Gyurcsányos-Vonás bohóckampány előtt - bizony 508 millió forinttal kínálták meg Csizmadiáékat.

Valóban olyan példaértékű a szerb nemzetiségpolitika? (2017.06.07.)

A kormány szerint igen, de az Újvidéki Egyetem Jogi Karán annak ellenére sem lehet magyar nyelven felvételi vizsgát tenni, hogy azt egy vajdasági tartományi rendelet 2015-től kötelezővé tette. A Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) ezért beperelte az Egyetemet és azt kérte az illetékes bíróságtól, hogy mondja ki jogellenes a magyar nyelvű felvételizés tiltása. Az Újvidéki Felsőbíróság azonban nemrég elutasította a keresetet, a döntést pedig a Magyar Nemzet értesülése szerint „tapsviharral nyugtázták a döntést a rektor által vezetett dékáni értekezleten.”

Trianon akkor és ma (2017.06.06.)

Balmazújvárosi jobbikosok vendége voltam Trianon évfordulója kapcsán. A rendezvényről korrekt tudósítást készített a helyi televízió, előadásomat megelőzően külön is nyilatkoztam és válaszoltam kérdéseikre:

Képesek vagyunk-e egy nemzeti minimum megtalálására Trianon kapcsán? - A Fidesz szerint nem (2017.06.06.)

Miközben a román TAROM légitársaság még az egyik repülőgépét is az 1918-as Nagy Egyesülésről nevezte el, a Magyar Országgyűlésben még arról sincs megegyezés, hogy Magyarország a külhoni magyarság érdekében mihamarabb megkezdje a felkészülést Trianon 100. évfordulójára. A Jobbik ugyanis többek között 2020-at szeretné már most Trianon emlékévvé nyilvánítani és ezzel kapcsolatban külföldi és külhoni tájékoztatókampányt indítani felhívva a figyelmet külhoni nemzettestvéreink nehéz és máig megoldatlan helyzetére. Románia, Szlovákia vagy Szerbia ugyanis amellett, hogy ész nélkül fog ünnepelni az elkövetkező három évben, el fogja árasztani a külföldet saját trianoni narratívájával. Ezt pedig nem lenne szabad megvárni. 

Legalább is szerintünk. A Fidesz viszont szívfájdalom nélkül szavazta le többek között ezt a javaslatunkat is, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pusztán azért, mert nem akartak "beengedni maguk elé másokat." Ha pedig emiatt a kormányzati arrogancia miatt nem sikerülne idejében felkészülni és ezért kár éri a külhoni magyarokat, az már őket nem érdekli!

Amikor ezzel szembesítettem ma a kormány képviselőjét a parlamentben, felszólítva arra, hogy legalább fontolják meg a közös gondolkodást és cselekvést Trianon ügyében (is), Dömötör Csaba államtitkár válasza erre csupán olcsó propaganda volt.


Miért fél a kormány a kiegyezéstől? (2017. 08. 07.)

Ezt kérdeztem Balog Zoltán emberminisztertől azzal kapcsolatban, hogy idén kerek, 150. évfordulóját kellene ünnepeljük Deák Ferenc hatalmas művének, ennek ellenére a kormány alig szervezett ezzel kapcsolatban megemlékezéseket, konferenciákat, programokat. Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette, hogy a Kiegyezés a kormány szerint is ünnepelhető történelmi esemény, amelyet Magyarország aranykora követett, majd felsorol néhány rendezvényt, amelyek tematikájában a Kiegyezés, illetve az azt követő fejlődés legalább részben helyet kapott. 

Amatőr érmegyűjtőként természetesen örülök annak, hogy készültek 2.000 és 20.000 forint névértékű emlékérmék az évfordulóra, ám a felsoroltakon túl azt gondolom, hogy sokkal nagyobb hangsúllyal kellene ünnepelnünk azt a történelmi eseményt, amely Hazánk egészét nagyjából Hunyadi Mátyás kora után először volt képes újra felzárkóztatni a világ legfejlettebb részeihez. De legalábbis megindította Magyarországot ezen az úton.

A Kiegyezés pozitívumairól és eltagadhatatlanul meglévő negatívumairól hosszabb bejegyzést közöltem Facebook-oldalamon, amit IDE kattintva érhetnek el, az írásbeli kérdés itt, a válasz pedig itt olvasható.

Az MVM mint a magyar nemzet tulajdonában álló cég maga buktatta le a CÖF nevű csicskaszervezetet (2017.06.02.)

A magyar nemzet közpénzéből gazdálkodó Magyar Villamossági Művek kommunikációs vezetője ma egy interjúban elismerte, a támogatásokat, így a CÖF nevű fideszes álcivil szervezetnek juttatott 508 millió forintot is az Orbán-kormány irányította Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá. Azaz a magyar adófizetők pénzéből ők finanszírozták a Fidesznek kedves, több százmillió forintot felemésztő kampányt.