Trianon akkor és ma (2017.06.06.)

Balmazújvárosi jobbikosok vendége voltam Trianon évfordulója kapcsán. A rendezvényről korrekt tudósítást készített a helyi televízió, előadásomat megelőzően külön is nyilatkoztam és válaszoltam kérdéseikre:

Képesek vagyunk-e egy nemzeti minimum megtalálására Trianon kapcsán? - A Fidesz szerint nem (2017.06.06.)

Miközben a román TAROM légitársaság még az egyik repülőgépét is az 1918-as Nagy Egyesülésről nevezte el, a Magyar Országgyűlésben még arról sincs megegyezés, hogy Magyarország a külhoni magyarság érdekében mihamarabb megkezdje a felkészülést Trianon 100. évfordulójára. A Jobbik ugyanis többek között 2020-at szeretné már most Trianon emlékévvé nyilvánítani és ezzel kapcsolatban külföldi és külhoni tájékoztatókampányt indítani felhívva a figyelmet külhoni nemzettestvéreink nehéz és máig megoldatlan helyzetére. Románia, Szlovákia vagy Szerbia ugyanis amellett, hogy ész nélkül fog ünnepelni az elkövetkező három évben, el fogja árasztani a külföldet saját trianoni narratívájával. Ezt pedig nem lenne szabad megvárni. 

Legalább is szerintünk. A Fidesz viszont szívfájdalom nélkül szavazta le többek között ezt a javaslatunkat is, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pusztán azért, mert nem akartak "beengedni maguk elé másokat." Ha pedig emiatt a kormányzati arrogancia miatt nem sikerülne idejében felkészülni és ezért kár éri a külhoni magyarokat, az már őket nem érdekli!

Amikor ezzel szembesítettem ma a kormány képviselőjét a parlamentben, felszólítva arra, hogy legalább fontolják meg a közös gondolkodást és cselekvést Trianon ügyében (is), Dömötör Csaba államtitkár válasza erre csupán olcsó propaganda volt.


Miért fél a kormány a kiegyezéstől? (2017. 08. 07.)

Ezt kérdeztem Balog Zoltán emberminisztertől azzal kapcsolatban, hogy idén kerek, 150. évfordulóját kellene ünnepeljük Deák Ferenc hatalmas művének, ennek ellenére a kormány alig szervezett ezzel kapcsolatban megemlékezéseket, konferenciákat, programokat. Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette, hogy a Kiegyezés a kormány szerint is ünnepelhető történelmi esemény, amelyet Magyarország aranykora követett, majd felsorol néhány rendezvényt, amelyek tematikájában a Kiegyezés, illetve az azt követő fejlődés legalább részben helyet kapott. 

Amatőr érmegyűjtőként természetesen örülök annak, hogy készültek 2.000 és 20.000 forint névértékű emlékérmék az évfordulóra, ám a felsoroltakon túl azt gondolom, hogy sokkal nagyobb hangsúllyal kellene ünnepelnünk azt a történelmi eseményt, amely Hazánk egészét nagyjából Hunyadi Mátyás kora után először volt képes újra felzárkóztatni a világ legfejlettebb részeihez. De legalábbis megindította Magyarországot ezen az úton.

A Kiegyezés pozitívumairól és eltagadhatatlanul meglévő negatívumairól hosszabb bejegyzést közöltem Facebook-oldalamon, amit IDE kattintva érhetnek el, az írásbeli kérdés itt, a válasz pedig itt olvasható.

Az MVM mint a magyar nemzet tulajdonában álló cég maga buktatta le a CÖF nevű csicskaszervezetet (2017.06.02.)

A magyar nemzet közpénzéből gazdálkodó Magyar Villamossági Művek kommunikációs vezetője ma egy interjúban elismerte, a támogatásokat, így a CÖF nevű fideszes álcivil szervezetnek juttatott 508 millió forintot is az Orbán-kormány irányította Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá. Azaz a magyar adófizetők pénzéből ők finanszírozták a Fidesznek kedves, több százmillió forintot felemésztő kampányt.

A Fidesz nem támogatta 2020 Trianon Emlékévvé nyilvánítását (2017.05.30.)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményeztük, hogy a Parlament a 2020. esztendőt Trianon Emlékévvé nyilvánítsa.

Határozati javaslatunk célja, hogy méltó módon megemlékezhessünk arról a nemzeti tragédiáról, ami 100 évvel ezelőtt történt, és mindarról, ami Trianon következtében az elmúlt évszázad során nemzetünket sújtotta. A gyalázatos békediktátum értelmében ezeréves hazánk területének 72 százalékát csatolták el, és a magyarság egyharmada került idegen hatalmak uralma alá, mindezek következményei pedig máig hatnak.

Napirend utáni felszólalásom a kiegyezés 150. évfordulójáról (2017.05.30.)

A kiegyezés 150. évfordulójáról emlékeztem meg az Országgyűlés keddi ülésén. Sajnálatomat fejeztem ki, amiért a Nemzeti Együttműködés Rendszere semmilyen szinten nem emlékezik meg a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű évfordulójáról. A Fidesz nyilván nem tud mit kezdeni egy olyan esemény üzenetével, amely a megegyezésről, a közös nemzeti célok érdekében meghozott kompromisszumról, különböző vélemények kölcsönös tiszteletéről szól.


A Jobbik támogatja a Minority SafePack kezdeményezést (2017.05.25.)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a külhoni magyarság ügyei mellett mindenben kiálló nemzeti erőként kötelességének érzi a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatását.

Az európai polgári kezdeményezés azzal a céllal indult el, hogy az Európában élő nemzeti kisebbségek minél szélesebb jogköröket kaphassanak többek között nyelvhasználatuk és szimbólumaik használata terén. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez a kezdeményezés létfontosságú az elszakított területeinken élő nemzettestvéreink számára, akiket nap nap után korlátoznak alapvető jogaik gyakorlásában.

Szávay István - Mivel segíti a Kormány a madárinfluenza által sújtott termelőket a járványügyi feltételeknek való megfelelésben? (2017.05.22.)

Szülővárosom, Soltvadkert környékéről kerestek meg a madárinfluenza által sújtott baromfitartók, az ő érdekükben szólaltam fel a Parlament hétfői ülésén. Többek között arról érdeklődtem, hogy miért késlekednek a jövedelempótló támogatások kifizetésével. Kérdésemre Dr. Nagy István államtitkár válaszolt, aki ígéretet tett arra, hogy tavasz végéig minden érintetthez megérkeznek a megítélt összegek.


Feljelentést tesz a Jobbik a CÖF-támogatások miatt (2017.05.19.)

Hűtlen kezelés gyanújával ügyészségi feljelentést tettem Csizmadia László kamuciviljei számára a Magyar Villamos Művektől kiutalt 508 millió forint ügyében.


Miért tűri a Kormány gróf Benyovszky Móric elszlovákosítását (2017.05.18.)

A gróf Benyovszky Móric elszlovákosítására tett kísérletekről beszéltem tegnapi napirend utáni felszólalásomban.

A tavaly 275 éve született gróf Benyovszky Móric egykoron Madagaszkár királya volt. Emlékét a 2002-ben alakult Benyovszky Társaság őrzi, számos szobrot és emlékművet helyeztek el Madagaszkáron, forrásértékű tudományos kötetet jelentetettek meg francia, angol és magyar nyelven a kalandos életű grófról, számos előadást, rendezvényt szerveztek itthon és a nagyvilágban.

A Svédországban élő Szemler-házaspár nemrég arról számolt be, hogy több, Madagaszkáron felállított Benyovszky-emlékművet is megrongálták vagy leromboltak a fővárosban és másutt is. E vandalizmust legalább egy esetben bizonyíthatóan szlovák szélsőségesek követték el. Ezzel párhuzamosan jelennek meg a Benyovszky szlovák származását kihangsúlyozó emlékhelyet, valamint az erről szóló ismeretterjesztő anyagok. Az ügyet a Benyovszky Társaság is jelezte már, egyértelműen Pozsonyból, központilag szervezett „elszlovákosítási” kísérlet zajlik.

Felszólalásomban ezért hangsúlyoztam, a magyar kormánynak sokkal határozottabban fel kell lépnie az egyértelműen magyar származású Benyovszky Móric védelmében, meg kell akadályozni a gróf elszlovákosítását.