Csak a Kormánynak kedves civil szervezetek juthatnak pénzükhöz az 1956-os emlékév pályázatai keretéből? (2017.06.20.)

Közel nyolc hónapja eredménytelenül küzdenek azért az egyik legtöbb látogatót vonzó 1956-os emlékprogram szervezői, hogy hozzájussanak a pályázaton elnyert állami támogatásukhoz. Ezért írásbeli kérdés formájában érdeklődtem az illetékes minisztériumnál, hogy kiderüljön, mi a valódi oka a késlekedésnek. Rétvári Bence államtitkár azonban  érdemben nem reagált problémafelvetésemre.  

Kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Az N1 TV K.O. című műsorának vendége voltam (2017.06.18.)

Soproni Tamással, a Momentum alelnökével voltam a K.O. vendége. 

Kiváló vita volt, ajánlom figyelmetekbe:


Álláspontunk az állambiztonsági levéltárral kapcsolatos törvény vitájában (2017.06.16.)

A Jobbik frakciója nemmel szavazott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával kapcsolatos törvényjavaslatra. A témában tegnap tartott vezérszónoki felszólalásom az alábbi videón látható.

Elmondtam, hogy a Jobbik a kommunista múlt tekintetében a teljes átláthatóság és nyilvánosság pártján áll, így támogatunk minden javaslatot, amely ebbe az irányba mozdítja el a szabályozást. Ez az indítvány pedig jelent apró pozitív változást, tehát támogatható lett volna. Van azonban két olyan pont, amely miatt mégis nemmel kellett szavaznunk. Egyrészt bírósági eljárásban nem használható fel jogtalanul birtokolt, a Levéltárnak át nem adott állambiztonsági irat. Nem elfogadható, hogy egy bűnösséget igazoló irat bármilyen okból kizárható legyen. Másrészt pedig a titkosszolgálati minősítés alól feloldott iratok levéltárba szállítása önkényesen megtagadható, így a kutathatóság ellehetetlenítő. A Fidesz tehát az iratok felhasználásának önkényes korlátozásával saját ügynökeinek próbál falazni.

A Jobbik határozott álláspontja szerint az egyedüli megoldás a lengyel mintát követve a Nemzeti Emlékezet Intézetének létrehozása és az összes dokumentum teljes mértékű nyilvánosságra hozása lenne. Kormányra kerülve ezt fogjuk tenni! Csak így számolhatunk le végleg a vörös múlttal és a kommunista diktatúra örökségével. Vesszen minden maradéka!


Elbukott a plakáttörvény! (2017.06.14.)

Sikerült ma megakadályozni, hogy az Országgyűlés elfogadja azt az elképesztő kormánypárti előterjesztést, amely betiltotta volna a kampányidőszakon kívüli politikai plakátolást. Kétharmados javaslat volt ez, így az ellenzék képes volt leszavazni a kormánytöbbséget.

Az indítvány hétfői vitájában foglaltam össze, hogy miért nyomtuk meg a nem gombot, felszólalásom az alábbi videón megtekinthető.


Álláspontunk a külföldről finanszírozott civilekről szóló törvényről (2017.06.13.)

A külföldről támogatott civil szervezetekről szól törvényjavaslat tegnapi záróvitájában ismét összefoglaltam a Jobbik álláspontját, és kifejtettem, hogy miért tartózkodtunk a mai szavazáson.

A Jobbik a célkitűzéssel egyetért: teljes átláthatóságra van szükség a civil szervezetek esetében. Azonban ez a javaslat még a külföldről támogatottak esetében sem teremti ezt meg, nem beszélve a belföldi, politikát befolyásoló civil szervezetekről, kiemelten a CÖF-ről.

Elmondtam azt is, örömteli, hogy kérésünknek megfelelően a nemzetiségi szervezetek végül kikerültek a törvény hatálya alól, az viszont óriási baj, hogy az egyházi és sportszervezetek nem kerültek be, ami komoly kibúvót teremt.

Hangsúlyoztam, a tervezet számos kiskaput hagy, ha például Soros György Magyarországra jön, és magyar állampolgárként támogat valakit, az már egyből nem tartozik a törvény hatálya alá.


A Magyar Munkavállalókért Mozgalom is számíthat-e a kormány segítségére? (2017.06.12.)

A CÖF-nek nyújtott MVM-es támogatás részleteinek eltitkolásáról és a béruniós kezdeményezés támogatásáról kérdeztem a Parlamentben Lázár Jánost:


Meddig várat magára a külföldi magyar iskolák helyzetének rendezése? (2017.06.12.)

A külföldi magyar iskolákkal kapcsolatos kormányzati stratégiáról kérdeztem ma a Parlamentben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt. Kihangsúlyoztam, nemzetstratégiai fontosságú, hogy a sajnos egyre nagyobb létszámú emigráció fiatal tagjai magyar nyelven tanuljanak, és minél erősebb kötődés alakuljon ki bennük az anyaország felé, így esély legyen rá, hogy később a hazatérés mellett döntsenek.

Sajnálatos, hogy mindezek ellenére továbbra sem tudunk arról, hogy a kormánynak lenne átfogó stratégiája a külhoni magyar iskolák támogatására, fejlesztésére. Sőt, azon költségvetési módosító javaslatomat is leszavazta a kormánytöbbség - beleértve Potápit -, amely az iskolahálózat fejlesztésére biztosított volna forrást. A dublini magyar iskolának pedig egy éve ígért az államtitkár 3 millió forintos támogatást, azonban ezt máig sem kapták meg.


Nem tervez webkamerákat elhelyezni a határátkelőkön a Magyar Rendőrség (2017.06.12.)

Még áprilisban szólaltam fel az Országgyűlésben azzal kapcsolatban, hogy az új schengeni határellenőrzési kódex miatti fokozott ellenőrzés következtében kilométeres sorok alakultak ki éppen a húsvéti ünnep környékén szinte minden határátkelőnkön. Bár a fokozott ellenőrzés felfüggesztésével mára ezek a legtöbb szakaszon megszűntek, Kárpátaljára kiutazni, illetve onnan Magyarországra jönni évek óta órákba telik az egyes átkelőhelyeken. Pedig ha valahol, akkor Kárpátalján egy gyors határátlépés több szempontból is életmentőnek bizonyulhat.

Minden hétre jut egy bukta a kormány kedvenc kamuciviljeinek, a Civil Összefogás Fórumnak (2017.06.08.)

Kezdődött azzal, hogy írásbeli kérdésemre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt felelte, hogy sem ők, sem a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami cégek nem támogatták a szervezetet. Rögtön másnap az Átlátszó kiperelte a Magyar Villamos Művektől, hogy bizony 2016 végén - tehát a Gyurcsányos-Vonás bohóckampány előtt - bizony 508 millió forinttal kínálták meg Csizmadiáékat.

Valóban olyan példaértékű a szerb nemzetiségpolitika? (2017.06.07.)

A kormány szerint igen, de az Újvidéki Egyetem Jogi Karán annak ellenére sem lehet magyar nyelven felvételi vizsgát tenni, hogy azt egy vajdasági tartományi rendelet 2015-től kötelezővé tette. A Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) ezért beperelte az Egyetemet és azt kérte az illetékes bíróságtól, hogy mondja ki jogellenes a magyar nyelvű felvételizés tiltása. Az Újvidéki Felsőbíróság azonban nemrég elutasította a keresetet, a döntést pedig a Magyar Nemzet értesülése szerint „tapsviharral nyugtázták a döntést a rektor által vezetett dékáni értekezleten.”