"Mégsem támogatják a külföldön élők választásokon való részvételének megkönnyítését?" (2015.03.02.)

Az ügyről az alfhír.hu készített összefoglaló cikket.

A nap, amikor a kormány leszavazta a külföldi magyarokat
"Meg kellene becsülni azt a 600 ezer kivándorlót, akik kétmilliárd eurót küldenek haza” - fogalmazott hétfőn a parlamentben Volner Jánosra válaszolva Orbán Viktor. A miniszterelnök a jelek szerint gyorsan meggondolta magát, mert másnap már szemrebbenés nélkül szavazta le – a kormánypárti képviselőkkel együtt – a külföldről szavazás könnyítését.

Amit két hete az Alfahírnek nyilatkozó jobbikos képviselők előre vetítettek, az a mai napon végső formát öltött: az Országgyűlés kormánypárti képviselői (a renitens Bencsik János kivételével) leszavazták annak az országgyűlési határozatnak a napirendre vételét, amely jelentősen megkönnyítette volna a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, de tartósan külföldön élő állampolgárok szavazati jogának gyakorlását.

A javaslatot Szávay István, Vona Gábor és Farkas Gergely jobbikos képviselők azután nyújtották be, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely a külhoni magyar pártok, a magyarországi kormány- és ellenzéki pártok, valamint az emigráció legfelsőbb egyeztető fóruma egyhangú zárónyilatkozatban kérte a kormányt a probléma megoldására.
Aggályoknak álcázott kifogások

A jelenlegi szabályozás csupán a kijelölt külképviseleteken teszi lehetővé a szavazást, amely sok esetben több száz, vagy akár több ezer kilométeres távot jelent, ezt a hosszadalmas és költséges utat pedig nem tudja mindenki vállalni. Ezzel érvelt hétfői parlamenti felszólalásában Szávay István is, a jobbikos képviselő felvetésére azonban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Alkotmánybíróság korábbi döntésére hivatkozott, amely szerint nem ütközik Alaptörvénybe, hogy a kedvezményes úton állampolgárságot szerzett magyarok egyszerűbben szavazhatnak, mint a tartósan külföldön élők.

A technikai lebonyolítás részletein a Nemzeti Választási Iroda dolgozik, „amennyiben a technikai és elvi kérdéseket meg lehet oldani, én partner vagyok ebben” – nyilatkozta Semjén Zsolt

Több százezer magyart korlátoznak választójogukban

A tegnapi ülésnapon a szintén jobbikos Farkas Gergely azzal érvelt, a 2014-es választások bebizonyították, hogy kevés a külföldi konzulátusok száma, ahol több százezer választópolgár le tudja adni a szavazatát. Mint mondta, konkrét panaszok érkeztek, melyek tanúsítják, hogy sokan az idő vagy pénz szűke miatt nem tudtak éli választójogukkal.

„A szavazás könnyítése jól példázná azt a fajta megbecsülést, amiről korábban Orbán Viktor beszélt” – utalt a miniszterelnök kétmilliárd eurós kijelentésére Farkas, hozzátéve: a külföldön élő magyarok is szeretnének beleszólni a hazai belpolitikai életbe, mivel ők is érdekeltek abban, hogy egy olyan ország épüljön, amelybe érdemes visszatérni.

A jobbikos indítvány mellett támogatólag szólalt fel az MSZP nevében Molnár Zsolt, valamint Kónya Péter független képviselő is, utóbbi felhívta a figyelmet, hogy azok a katonák és rendőrök, akik a hazájukat szolgálják külföldön, szintén nem tudtak élni választójogukkal.

A hétfői vitában a helyzet fonákságát Szávay István így foglalta össze: „Most az a helyzet, hogy ha egy székelyföldi és egy Magyarországról ’kikalandozott’ fiatal egy skóciai nagyvárosban közös albérletben él, akkor a magyarországinak el kell utaznia Londonba, hogy a választáson részt tudjon venni, miközben székelyföldi lakótársa postán kapja meg a levélcsomagot. Ez egy teljesen nonszensz, indokolatlan különbségtétel.”

Szávay elismerte, hogy számos alkotmányjogi és választójogi problémát kell átbeszélni, ám egyúttal hangsúlyozta, hogy a Jobbik nem a választójogot érintő konkrét törvényjavaslatot tett, csupán a MÁÉRT zárónyilatkozatban kinyilvánított akaratát kívánják magasabb közjogi szintre emelni, és a kormányt konkrét javaslat elkészítésére kötelezni.

Farkas Gergely zárszavában elmondta, mindennél beszédesebb, hogy a vitában a kormánypártok részéről egy hozzászólásra sem tellett. „Ez a hozzáállás elszomorít több százezer fiatalt és kevésbé fiatalt, aki külföldre kényszerült, többek között a Fidesz kormányzásának köszönhetően. Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy nem azért nem könnyítik-e a szavazást, mert tudják, hogy az érintettek nem a kormányt támogatnák szavazatukkal” – mutatott rá Farkas.
Bencsik megint kiszavazott

A határozati javaslatról végül kedden döntött a parlament: igen gombot nyomtak a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői, valamint Bencsik János renitens fideszes képviselő, illetve pár független politikus. Tartózkodott a kereszténydemokrata Rubvoszky György, a liberális Fodor Gábor, továbbá négy DK-s képviselő. A kormánypártok képviselői lesöpörték az indítványt.

Megbélyegzett disszidensek

Az Alfahír a szavazás után megkereste Szávay Istvánt, aki mélységesen csalódottságának adott hangot. A képviselő a hozzá beérkezett levelekből hozott példákat. Egy Angliában élő házaspár azért nem tudta a szavazás időpontjára időzíteni hazalátogatását, mert az a várttól eltérően nem húsvétra esett, a munkaadó pedig több héttel előre bekérte a hosszabb szabadságok időpontját, amin később nem lehetett változtatni. A Bournemouth-ból Londonba tartó út oda-vissza 400 kilométer, ami anyagilag is megterhelő lett volna számukra.
Egy Németországban élő úr havi 3-400 eurót utal haza gyermeke ellátására, taníttatására, és úgy érzi, ezért is joga van beleszólni az itthoni történésekbe.
Egy másik levélíró a Kádár-korszakban érezte magát utoljára ennyire számkivetettnek, amikor a disszidenseket megbélyegezték.

Szávay István hozzátette, keserű szájízzel fog válaszolni a beérkezett levelekre, de a harcot nem adják fel, a kormányt „úton-útfélen szembesíteni fogják” cinikus magatartásukkal, amíg a külföldi magyarok választójogi diszkriminációját fel nem oldják.

alfahír.hu