Írásbeli kérdések

Mikorra készül el az Ózd-Susa és Jéne közötti közút és a határátkelő? (2016.04.26.)

Tartó Lajos ózdi önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmem a Jobbik tavaszi kihelyezett frakcióülése során arra a problémára, hogy Ózd-Susa és a hozzá igen közel lévő felvidéki Jéne között a mai napig sincs közúti kapcsolat és határátkelő, pedig a magyar és a szlovák kormány már többször megállapodott ezek létesítésében.

Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam a kormányhoz, melyben érdeklődtem, hogy mikorra várható az út és a határátkelő elkészülése, melyek nagyban segítenék a helyiek életét. A minisztériumi válasz túl sok konkrétumot sajnos nem tartalmaz, részben az általam leírtakat ismétli meg, konkrét válaszként pedig úgy fogalmaz, hogy a "beruházás a tervek szerint a jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban megvalósul."

Miért szüntetik meg a tehetséges külhoni magyar fiatalok szakmai fejlődéséért és a köztük lévő tudományos, valamint személyes kapcsolatok fejlesztéséért oly sokat tett Collegium Talentum programot? (2016.04.21.)

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérdeztem arról, hogy megszűnik-e ez a program, amely az utóbbi 5 évben 152 határon túli magyar fiatal kutatót, doktoranduszt segített tervezett és ellenőrzött szakmai keretek között előrehaladásában ösztöndíj, személyes tutori támogatás és különböző képzések, közösségépítő kezdeményezések révén. A programok páratlan módon járult hozzá a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok és együttműködéshez fejlődéséhez, valamint a kormány által is fontosnak tartott hálózatosodáshoz. A Bethlen Gábor Alap működésével kapcsolatos beszámolók tárgyalásakor ezért - a sok negatív és félrsiklatott kezdeményezés ostorozása közben - mindig elismerően szóltam többek között a Collegium Talentum kiváló működéséről is, mint pozitív példáról.

Tervezi-e a Kormány a Seuzo-kincs még földben lévő részeinek feltárását, illetve a még külföldi tulajdonban lévő darabok visszavásárlását? (2016.04.12)

Nemrégiben megkeresett Dr. Dénes József régész és elmondta, hogy feltételezése szerint sikerült nagy eséllyel és nagy pontossággal meghatároznia a Seuso-kincs jelenleg ismert darabjainak előkerülési helyét Kőszárhegyen. Erről már évekkel ezelőtt értesítette az illetékes szerveket, ám semmiféle visszajelzést nem kapott és érdemi lépésre sem került sor. Ezért írásbeli kérdéssel fordultam az emberi erőforrások miniszteréhez. Arra voltam kíváncsi, hogy tervezi-e a kormány a kincs vélhetően még földben lévő darabjainak feltárását. Ugyanis az előbb említett állítás igazolásához vagy cáfolásához  már kicsi anyagi ráfordítás is elég lenne.

A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Mint írta a kincs kutatásával az erre a célra felállított Seuso Munkabizottság foglakozik. Továbbá kiderült az is, hogy a Kormány igyekszik minden szükséges lépést megtenni azért, hogy a kincs ismert, de még külföldön lévő darabjai mihamarabb visszakerüljenek Magyarországra.

Tervezi-e a Kormány további magyar házak létesítését a Kárpát-medencén kívül élő, megnövekedett létszámú magyar közösségek segítése érdekében? (2016.04.07.)

Az elmúlt hónapok külföldi útjai során számos alkalommal szembesültem azzal a problémával, hogy jelentős létszámú magyar közösségknek nincs hivatalos Magyar Háza, ahol rendszeresen összejöhetnének és különböző rendezvényeken keresztül az elszakítottságban is élő kapcsolatot tarthatnának egymással. Többek között nincs állami fenntartású Magyar Ház Bristolban, Zürichben, Münchenben, de még a százezres magyar lélekszámú Londonban sem.

Írásbeli kérdésemre adott válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felsorolta azokat az ingatlanokat és felújításokat, amelyeket a magyar állam az elmúlt években a diaszpóra részére támogatott, majd azt írta: a külhoni diaszpóra szervezetek részéről "folyamatosan érkeznek az igények további közösségi központok, magyar házak létrehozására, illetve felújítására. Ezeknek a kéréseknek a továbbiakban is lehetőségeinkhez mérten igyekszünk eleget tenni, az idei évben azonban nem tervezzük újabb magyar ház megnyitását."

Bízom benne, hogy ez a hozzáállás a közeljövőben változni fog, a Magyar Házak ugyanis a diaszpóra mellett az egyre nagyobb számban külföldre vándorló magyarságnak is stabil bástyái lehetnének.

Szlovák kérésre csak angolul lehet majd pályázni a szlovák-magyar CBC-programban (2016.03.02.)

Egy felvidéki magyar civil szervezet megkeresésére írásbeli kérdéssel fordultam Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, melyben azt tudakoltam, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban valóban csak angolul lehet-e majd pályázni a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködési programban (Cross-Border Cooperation - CBC) és ha igen, akkor ennek mi az oka (eddig ugyanis mindkét nyelven, magyarul és szlovákul is lehetett). Arra is kíváncsi voltam, hogy vajon igazak-e a sajtóhírek, miszerint Pozsony a rossz működés miatt visszaadná Budapestnek az együttműködési program irányító hatóságát, ami többek között felügyeli azt és a beérkezett pályázatokat elbírálja.

Lázár szerint 2014-ben azért kellett átadni Szlovákiának az irányító hatóságot, mert ez az uniós gyakorlat, hisz 2007-2013 között ugyanis Budapesten működött. Lázár továbbá nem tud arról, hogy a működési problémák miatt a szlovák fél annak visszaadását tervezné. Válasza értelmében azért kell angolul pályázni, mert a 2014 óta Pozsonyban működő irányító hatóság kezdeményezésére ez volt "a két ország minisztériumi és megyei szereplőiből álló Monitoring Bizottság döntése". De Lázár szerint ha angol nyelven írják majd a pályázatokat, akkor több lesz majd közülük sikeres. 

Miért nem működik a Létavértes-Székelyhíd határátkelő is napi 24 órában? (2016.02.19.)

A magyar-román határon egyedül a Létravértes-Székelyhíd határátkelő nem üzemel éjjel-nappal. Ennek okát próbáltam kideríteni Kulcsár Gergely képviselőtársammal közösen benyújtott és a belügyminiszternek szóló írásbeli kérdésünkben. A határátkelő nyitvatartását illetőlen több helyi lakos keresett meg minket panaszával. Pintér Sándor miniszter úr válaszában azonban hangsúlyozza, hogy a határátkelő csekély forgalmú és a jelenlegi nyitvatartás kielégíti a helyi igényeket. Jelezte továbbá, hogy az illetékes hatóságokhoz ez ügyben nem érkezett panasz.

Mikor juthatnak végre pénzükhöz a Határtalanul! program nyertes pályázói? (2016.01.21.)

Írásbeli kérdéssel fordultam nemrég az emberi erőforrások miniszteréhez, melyben arra voltam kíváncsi miért késnek a Határtalanul! programmal kapcsolatos kifizetések. A Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) ugyanis nem fizette ki az őszi hónapokra eső kirándulásokra megítélt támogatásokat, máig nem egyenlítette ki a benyújtott számlákat. Kérdésemben kiemeltem, hogy Nemzeti Összetartozás Bizottságának tavaly november 24-i ülésén Balogh Zoltán miniszter beismerte „Valóban van egy késlekedés, ami megengedhetetlen, jövőre nem is fog előfordulni”.

A minisztérium nevében Rétvári Bence államtitkártól kaptam választ, aki azonban arról, hogy miért késnek a kifizetések, sajnos egyetlen szót sem írt.

A Kormány szerint Románia teljesíti a román-magyar alapszerződésben foglalt kötelezettségeit? (2016.01.19.)

Úgy tűnik, a magyar kormány jelen formájában tökéletesnek tartja a románokkal kötött alapszerződést, Szijjártó Péter külügyminiszter írásbeli kérdésemre adott válasza szerint ugyanis semmilyen változtatást nem kezdeményeztek annak szövegében.

Miért nem jut a kárpátaljai magyar egészségügyi dolgozónak szánt 100 millió forintos támogatásából a gyógyszerészeknek és mentősöknek is? (2015.11.26.)

Örömteli, hogy egy magyarországi pályázati forrás segítségével komoly támogatáshoz juthatnak magyar nyelven szolgáltatást biztosító kárpátaljai egészségügyi dolgozók. Több kárpátaljai magyar is megkeresett azonban azzal kapcsolatban, hogy a pályázatban nem vehetnek részt a kiemelten fontos szerepet betöltő mentősök és gyógyszerészek, ezért érdekükben írásbeli kérdést nyújtottam be nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek. Semjén Zsolt válaszában elmondta, hogy a mentőorvosok pályázhatnak, a sofőrök azonban nem, mert ők nem rendelkeznek egészségügyi szakképesítéssel. A gyógyszerészek pedig azért maradnak ki a pályázók köréből a válasz szerint, mert "a gyógyszerészek jövedelme magasabb az állami közellátásban dolgozókénál, ezért első körben nem kerültek be a támogatás kedvezményezettjei közé."

A külhoni magyar állampolgárok is jogosultak lesznek e-kártya használatára? (2015.11.09.)

Nem volt eddig világos, hogy a külhoni magyar állampolgárok jogosultak lesznek-e az e-kártyára. Ezért írásbeli kérdéssel fordultam a belügyminiszterhez. Hangsúlyoztam, hogy a Jobbik a külhoni magyar állampolgárokra mindig is teljes értékű polgárként tekintett, így kiemelten fontosnak tartjuk, hogy azok is élvezhessék a kártya nyújtotta előnyöket, akik például nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. A belügyminiszter válaszából kiderült, hogy január 1-től a külhoni állampolgárok is jogosultak lesznek az e-kártyára. Továbbá a kártya igénylésének nem lesz előfeltétele a magyarországi lakcím és egyéb igazolványok megléte sem.