Írásbeli kérdések

A Petőfi Sándor Program hiányosságairól (2016.08.23.)

Több a Petőfi Programnál tapasztalható hiányosságra hívtam fel a kormány figyelmét és érdeklődtem, hogy tervezik-e azok kijavítását. Többek között arra is kíváncsi voltam mivel magyarázzák az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Fidelitas tagjainak és a hozzájuk köthető fiataloknak a kimagaslóan nagy arányát az ösztöndíjasok között. Rákérdeztem továbbá arra is, hogy a Fidesszel kevésbé szívélyes viszonyt ápoló külhoni magyar szervezetek miért nem kaphattak ösztöndíjasokat. Semjén Zsolt miniszter válaszában, úgy fogalmazott, hogy politikai szempontok a fogadószervezetek és az ösztöndíjasok kiválasztásánál nem játszottak szerepet. 

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

.

Kíván-e változtatni a Kormány a gépjármű üzembentartók kiszolgáltatott helyzetén? (2016.08.12.)

Egy zuglói lakos hívta fel a figyelmemet arra, hogy a gépjárművek üzembentartóinak nincs jogosultsága felmondani az üzembentartói szerződést. Ha az autót a tulajdonosa használja és közlekedési szabálysértéseket követ el, akkor a szerződésben szereplő üzembentartót vonják felelősségre, nem pedig a valós sorfőt. Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam a nemzeti fejlesztési miniszterhez.

A válaszból kiderül, hogy a jelenlegi törvények elsődleges célja a gépjármű tulajdonos érdekeinek védelme, így az üzembentartói szerződés felmondását csak a tulajdonos vagy az általa megbízott személy kezdeményezheti. Ugyanakkor az üzembentartó nem köteles az általa üzemben tartott jármű használatát lehetővé tenni a jármű tulajdonosának. Abban az esetben, ha a tulajdonos követ el a járművel szabálysértést, az üzembentartó mentesülhet a bírság fizetése alól. 

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

Mikor kaphatnak végre a hazai nemzetiségek probléma nélkül nemzetiségi nyelvű, ingyenes anyakönyvi kivonatot? (2016.08.09.)

Az egyik elismert magyarországi nemzetiséghez tartozó állampolgár felvetése nyomán írásbeli kérdéssel fordultam a Kormányhoz a nemzetiségi nyelvű adatokkal kiegészített anyakönyvek kapcsán. Ezek igénylése esetén ugyanis a hatályos jogszabályok alapján illetéket is fizettethetnek az anyakönyvvezetők. Sajnos a Belügyminisztérium most megérkezett válasza szerint minden a legnagyobb rendben van. Ezzel ellentétben a Jobbik álláspontja továbbra is az, hogy nem ad egyértelmű iránymutatást a jogalkalmazó számára az a megfogalmazás, mely szerint illetékmentes az anyakönyvi kivonat kiállítása "a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról". Bizonyos esetekben ugyanis például kiegészítésről van szó, ezért szükségesnek tartjuk a vonatkozó jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a nemzetiséghez tartozó állampolgárok valóban minden esetben illetékmentesen anyakönyveztethessék nemzetiségi nevüket.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

Van remény, hogy a 2018-as téli olimpia közvetítéseit már magyar nyelven is követhetik a külhoniak? (2016.08.05.)

Számos alkalommal foglalkoztam már a külhoni magyar nyelvű sportközvetítések ügyével, hisz olyan témakörről van szó, mely egyszerre szimbolikus, a nemzet összetartozását jelképezi, és ugyanakkor nagyon gyakorlati is egyben. Igaz volt ez a labdarúgó Európa-bajnokság esetén - melyet külhoni testvéreink nagy része sajnos nem tudott magyar nyelven követni -, de különösen igaz az olimpiai játékok idején, hisz minden ország televíziója azt a küzdelmet közvetíti épp, amelyben saját versenyzője érdekelt. Tehát ha nem lesz elérhető külhonban a magyar nyelvű közvetítés, akkor könnyen lehet, hogy míg Hosszú Katinka 200 vegyesen épp olimpiai bajnok lesz, addig erdélyi nemzettestvéreink egy teljesen más sportágban érdekelt román versenyzőt nézhetnének, már persze ha akarnának.

Az olimpia közeledtével tehát ismételt írásbeli kérdéssel fordultam ezért Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez. A miniszteri válaszból kiderül, hogy megoldás sajnos továbbra sincs, ugyanakkor az örömteli, hogy Semjén Zsolt részletesen kifejti, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tesz folyamatosan az ügy megoldása érdekében, és hogy a 2018-as téli olimpiát már biztosan minden magyar ember magyar nyelven követheti. Így szól legalábbis most a kormányzati ígéret. Reménykedjünk benne, hogy valóban így is lesz!

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.



Miért korlátozzák továbbra is a külföldön munkát vállalók választásokon és népszavazáson való részvételének jogát? (2016.08.03.)

                Szávay István

         országgyűlési képviselő

 

Írásbeli kérdés 

 

Kövér László úrnak, 

az Országgyűlés elnökének

 

Helyben

Tisztelt Elnök Úr! 

 

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok intézni a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez, mint a tárgyban illetékes kormánytaghoz 

„Miért korlátozzák továbbra is a külföldön munkát vállalók választásokon és népszavazáson való részvételének jogát?” 

címmel.

Semjén Zsolthoz fordultam a korrupciógyanús tusványosi kempingfelújítás kapcsán (2016.07.27)

Gyanús körülmények között ítélt meg a Bethlen Gábor Alap 150 millió Ft-ot a Tusványosnak helyt adó kemping felújítására, a felépítendő faházak ráadásul valószínűleg magánkézbe kerülnek. Korábban már pert indítottam azért, mert a BGA nem hajlandó kiadni az ügyhöz kapcsolódó dokumentációkat. A sajtóban pedig az elmúlt időszakban újabb furcsaságok láttak napvilágot, ezért múlt héten sajtótájékoztatón kértem ismét a Bethlen Gábor Alapot a dokumentumok kiadására. Sajnos semmilyen reakció nem érkezett, ezért alább csatolt írásbeli kérdésemben a BGA-t felügyelő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez fordultam, kérve a korrupciógyanús támogatás iratainak nyilvánosságra hozatalát. Bízom benne, hogy a kormány számára is fontos az ügy tisztázása, ennek pedig a legegyszerűbb módja az, ha nyilvánosságra hozzák az összes kérelmet, szerződést, beszámolót, elszámolást, számlát és minden egyéb dokumentumot.

Várom Semjén Zsolt válaszát!

Szijjártó: nem zár be a Márton Áron Szakkollégium! (2016.06.27.)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdeztem azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi hetekben felmerült a határon túli magyar fiatalok anyanyelven való továbbtanulásának és így a magyar-magyar kapcsolatok e kiemelt színterének bezárása, amit a Kormány eddig nem tudott meggyőzően cáfolni. Miniszter úr válaszában arról tájékoztatott, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumba beolvadó "Balassi Intézethez kapcsolódó Márton Áron "kollégiumi hálózat" az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartásába kerül." Ugyanakkor alapvető cél az eddigi munka folytatása és az, hogy "a határon túli magyar hallgatókat az átszervezés ne érintse." Csak remélni tudom, hogy ez így lesz, de továbbra sem látom ezen átszervezések hasznát és fenntartom, hogy (felső)oktatási rendszerünk sajnálatosan sok hibáját és problémáját bürokratikus látszatintézkedésekkel nem lehet megoldani!

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Támogatná a Kormány az omladozó brezáni vár felújítását (2016.06.24.)

Legalább is ez derül ki a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett alábbi írásbeli válaszból. A Rákóczi-szabadságharc kiindulópontjának tekinthető vár rendkívül elhanyagolt állapotával a Kárpát Expressz május 21-i adása foglalkozott (melyet IDE kattintva tekinthet meg), ezt követően kaptam állampolgári megkeresést az ügyben, mellyel a Kormányhoz fordultam. Miniszterelnök-helyettes úr szerint eddig ez ügyben nem kértek az érintettek támogatást, válaszában azonban azt sejteti, hogy ha ilyen irányú kérés érkezne feléjük, nem zárkóznának el a segítségnyújtástól. Ugyanakkor kérdésemre mindehhez azt is hozzátette, hogy a határon túli veszélyeztetett, magyar vonatkozású műemlékek megóvása érdekében 2015-ben útnak indított Rómer Flóris Terv keretein belül erre biztosan nem lesz pénz.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Jobbik visszaadná az egyházaktól és a civilektől elvett adófelajánlásokat (2016. 06. 18.)

Ha ugyanis ma egy állampolgár akár egyetlen napot is késik adóbevallásával vagy adója befizetésével, hiába rendelkezett személyi jövedelemadójának (SZJA) egyházak vagy civil szervezetek részére felajánlható 1+1%-ról, az állam szó nélkül benyeli azt. Ez ügyben nemrég tettem fel írásbeli kérdést Varga Mihály miniszter úrnak, a válaszból pedig az derült ki, hogy az adóhatóságnak pontos adatai vannak az így "elvesző" felajánlásokról. Így például azt is lehet tudni, hogy ez az ügy csak az elmúlt 5 évben nagyjából 265.000 adófelajánlást érintett és mintegy 1,7 milliárd forint került ezáltal az államkasszába.

Mikor juthatnak végre pénzükhöz a ScienNet egykori törzsvásárlói? (2016.05.26)

Máig nincs előrelépés az immár 7, azaz hét éve tartó ScienNet-ügyben. Amikor tavaly ezzel kapcsolatban kérdeztem a kormányt a parlamentben, azt a választ kaptam, hogy a nyomozás előrehaladását külföldi adatbekérés akadályozza. Most benyújtott írásbeli kérdésemre még ennyi érdemi reakció sem érkezett a kormány nevében válaszoló Tállai András államtitkártól, aki azt a tanácsot adta, hogy ha kíváncsi vagyok arra, miért húzódik ez az ügy immár lassan egy évtizede, kérjek ügyészségi engedélyt és tekintsek be a kapcsolódó dokumentumokba. 

Pontosan így fogok tenni! Tűrhetetlen ugyanis, hogy jellemzően kisemberek tízezreinek ScienNet-rendszerbe beutalt milliárdjait tarthatja zárolva az adóhatóság immár hét éve mindenféle érdemi magyarázat vagy vádemelés nélkül.