Írásbeli kérdések

Miért akadályozza a hódmezővásárhelyi tankerület vezetője a Határtalanul! osztálykirándulásokat? (2017.04.10.)

Ezzel a címmel fordultam ma írásbeli kérdéssel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez. A hétvégén a hódmezővásárhelyi tankerületből kerestek meg azzal kapcsolatban, hogy a tankerület vezetője, Balázs József betarthatatlan szabályok tömkelegével és elfogadhatatlan arroganciával lehetetleníti el a határon túli magyar osztálykirándulásokat. Kitalálták például, hogy a diákokkal kiutazó pedagógusok nem vihetik magukkal az elnyert pályázati támogatást (amit mindenhol máshol az országban igen), a szállást, a belépőket, az utazás költségeit pedig majd a tankerület elutalja. Ezzel az egyik probléma az, hogy aki már utalt külföldre pénzt, tudja, hogy milyen tetemes összegeket bukunk a banki átváltás során, a másik pedig az, hogy a hódmezővásárhelyi tankerület számos esetben nem utalta el időben a megfelelő összeget. Így voltak diákok, akik nem mehettek múzeumba és voltak olyanok is, akiket ezért nem engedtek el sepsiszentgyörgyi szállásukról. Ahelyett tehát, hogy segítenék a munkaidejükön túl e kirándulásokkal is foglalkozó pedagógusokat, felháborító módon betarthatatlan előírásokkal és lassú adminisztrációval akadályozzák őket!

Miért nem utazhatunk vonattal a határ mentén fekvő külhoni településekre? (2017.03.30.)

Ahogy arról honlapomon is beszámoltam, idén március elején elmondott napirend utáni felszólalásomban a külhoni magyar közösségek és Magyarország közötti tömegközlekedés problémáival kapcsolatban szóltam az Országgyűlés tagjaihoz. Hangsúlyoztam, óriási problémát jelent, hogy nem utazhatunk vonattal például Győrből Dunaszerdahelyre, Nyíregyházáról Beregszászba, Debrecenből Nagyváradra, Szegedről Szabadkára, Pécsről Eszékre, vagy Lentiből Lendvára. Mindeközben egyébként a magyar kormány nyugat-balkáni repülőjáratokat támogat, utanként nagyjából 2 millió Ft értékben.

Napirend utáni felszólalásomra akkor senki nem reagált, ezért azt írásbeli kérdés formájában is benyújtottam a nemzeti fejlesztési miniszternek, erre ugyanis már nem tehetik meg, hogy nem válaszolnak. A most megérkezett válasz szerint több járat megindításáról és újraindításáról tárgyalnak különböző nemzetközi diplomáciai fórumokon, ugyanis "A jelenlegi szolgáltatás bővítése külső támogatás, illetve a szomszédos vasutak vagy államok társfinanszírozása nélkül nem valósítható meg." Reméljük, hogy nem arról van szó, hogy a kormány bűnbakot próbál keresni, hanem valóban törekedek a megoldásra.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Ki képviselheti az 56-os magyarokat Ausztráliából? (2017.03.29.)

Fehér István azon kevés számú túlélő közé tartozik, aki nem csak részt vett az 56-os forradalomban és szabadságharcban, de a mai napig megőrizte emlékeit, szellemi frissességét. Ennek ellenére mégsem kapott meghívást a 60. évforduló alkalmából szervezett állami ünnepségekre, noha erre korábban a kormány több magas rangú tisztviselője és az 1956-os Emlékbizottság képviselője is ígéretet tett. Írásbeli kérdésemben rákérdeztem a 80 éves urat ért méltánytalanságra, de semmilyen érdemi információt nem kaptam. Fehér István urat ezért a kormány nevében én követem meg a magyar állam durva érzéketlensége miatt, egyúttal pedig nyomatékosítom, hogy kormányra kerülésünket követően a hazájukért tollal és fegyverrel harcoló 56-os honfitársainknak biztosítani fogjuk a kijáró ismertséget és megbecsülést.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

A Kormány többszöri ígérete ellenére miért nem igényelhetik a külhoni magyarok a külképviseleteken továbbra sem az új típusú személyi igazolványt? (2017.03.22.)

Immár harmadik alkalommal voltam kénytelen arról érdeklődni a Belügyminisztériumnál, hogy mikor nyílik lehetőségük a külhoni magyaroknak arra, hogy a külképviseleteken is igényelhessék az új típusú személyi igazolványt. 2015 novemberében arról tájékoztattak, hogy erre hamarosan lehetőség nyílik, míg egy évvel később, 2016 novemberében már konkrét ígéretet kaptam, eszerint: „az új típusú személyazonosító igazolvány külképviseleteken történő igénylésére 2017. január 16-tól lesz lehetőség.” Ez a dátum már jócskán elmúlt, ezért ismét elővettem az ügyet, utánajártam, és kiderült, hogy a külképviseleti igénylésre továbbra sincs mód. Legújabb, harmadik írásbeli kérdésemben aláhúztam, saját magát járatja le a Belügyminisztérium azzal, hogy a konkrétan megadott időpontot sem tartja be.

A most megérkezett írásbeli válasz szerint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala részéről szükséges feltételrendszer már tavaly decemberben készen állt, jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium szolgáltatásainak élesítésére várunk, amely a külügy ígérete szerint 2017. május 2-án várható. Úgy tűnik tehát, hogy az egyik minisztérium a másikra mutogat, és közben kaptunk egy újabb dátumot. Remélem, ennek letelte után nem leszek kénytelen újabb kérdést benyújtani.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Mit fog tenni a Kormány annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működése és rendben elindulhasson a 2017/2018-as tanév is? (2017.03.16.)

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Társadalmi Szervezetek Munkacsoportjának legutóbbi ülésén is szóba került a kérdés, akkor a Munkacsoport társelnökeként ígéretet tettem rá, hogy a Kormányhoz fogok fordulni. A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megbízott igazgatója, Székely Szilárd lett volna az egyik vendégünk annak kapcsán, hogy a Maros Megyei Főtanfelügyelőség nem engedélyezte a magyar líceum számára első osztály indítását a román Korrupcióellenes Hatóság (DNA) vizsgálata miatt. Azonban Igazgató úr mégsem lehetett jelen, mert a tanfelügyelőség a vizsgálatra való hivatkozással nem engedélyezte utazását. A román hatóságoknak az intézmény létét megkérdőjelező és ezzel az ott folyó színvonalas munkát megbénító lépései miatt azóta is tüntetnek a szülők, ám előrelépés máig nem történt.

Szijjártó Péter miniszter úr elkötelezettségét az ügyben nem vitatom, alapvetően örömmel vettem a válaszát, és hogy személyesen  is fontosnak tartotta az ügyben való egyeztetéseket. Ugyanakkor félek, hogy ha fel akarjuk tartóztatni a román hatóságok nemtelen támadásait az erdélyi magyar közösség ellen, akkor ahhoz kevesek lesznek az úgynevezett "stratégiai viszony" biztosította keretek. Pláne, hogy a Romániával ápolt stratégiai viszony mára tulajdonképpen csak a migránsügyben való egyetértésre szűkült, ami kizárólag az Orbán-kormány belpolitikai érdekeit szolgálja.

2018-tól a Jobbik természetesen távol fogja tartani hazánktól az új honfoglalókat! Ugyanakkor semmilyen regionális együttműködés oltárán nem fogjuk feláldozni a külhoni magyar közösségek ügyét. Ha pedig kell, akkor az ún. "stratégiai viszonyon" túlmutató eszközökkel, így nemzetközi fórumokon is határozottan képviselni fogjuk a jogsértést vagy jogszűkítést elszenvedő elszakított magyar közösségeket!

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Újabb támadás a székely identitás, a magyar nyelv és szimbólumok ellen? (2017.02.14.)

Sneider Tamás képviselőtársammal közösen írásbeli kérdést intézzünk a külügyminiszterhez, ugyanis véleményünk szerint a Csíki Sör és a Heineken között kirobbant botránynak lehetnek olyan vetületei, amelyek az Alaptörvény D) cikkében foglalt kötelezettségeket érintik. "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket..."- részlet az Alaptörvény D) cikkéből. 

Szijjártó Péter válaszában kifejtette, hogy az ügyet és a hozzá kapcsolódó eljárásokat figyelemmel követik. Továbbá megígérte, hogy a február végi magyar-román külügyminiszteri találkozó során kitér arra, hogy a marosvásárhelyi táblabírósági ítélet hatása komoly aggodalmat kelt az erdélyi magyarság körében, akik a két cég közötti jogvitában született döntést nyelvhasználati jogaik korlátozásának tekintik. 

Írásbeli kérdésünk elérhető itt, a válasz pedig itt.

Németh Szilárd alpári kirohanása miatt követel a Kormány öt évre visszamenő vagyonnyilatkozatokat tisztességes magyar civil szervezetek vezetőitől? (2017.02.13.)

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart Németh Szilárd Fidesz-alelnök civilellenes kirohanása, melyben gyakorlatilag a kormánnyal kritikus civil szervezetek eltakarítását helyezte kilátásba. Az „eltakarítás” első lépéseként pedig vagyonnyilatkozat tételére köteleznék az összes magyarországi civil szervezet vezetőit.

Időközben kiderült azonban, hogy számos civil szervezet vezetőjének egyébként is évek óta vagyonnyilatkozatot kéne tennie, csak épp a hozzám eljutott információk szerint ezt a kormányzat illetékesei elfelejtették bekérni. Ezért most rohamtempóban próbálják a mulasztást évekre visszamenően pótolni. Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

Sokatmondó, hogy a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a most megérkezett válasz nagy részében az érdemi reakció helyett a Jobbikról hord össze mindenfélét, épp csak a "kovácsbélázást" felejtette ki. Azt azért leírja az államtitkár, hogy "nincs tudomása arról", hogy elmulasztották volna bekérni a vagyonnyilatkozatokat, nekem azonban mások az információim, így ezt az ügyet nem hagyom annyiban.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Mikor kezdik meg a Seuso-kincs feltételezett lelőhelyének feltárását? (2017.02.03.)

2016 tavaszán írásbeli kérdéssel fordultam a Kormányhoz, amelyben arról érdeklődtem, hogy tervezik-e a Seuso-kincs még esetlegesen földben lévő részeinek feltárását. Örömmel értesültem arról, hogy kérdésem után a kinccsel foglakozó bizottság felvette a kapcsolatot a kincs vélhető megtalálási helyének meghatározójával, Dr. Dénes József régésszel.

Most, hogy a szakértői bizottság számára ismert a vélhető előkerülési hely, újabb kérdést intéztem az illetékes minisztériumnak, amelyben a feltárás megkezdésének idejéről és a munkálat kivitelezőiről érdeklődtem.

Rétvári Bence válaszában kifejtette, hogy a Seuso kutatási program 2017. évi programtervébe már felvették a feltételezett helyszín komplex vizsgálatát. Kiderült továbbá, hogy amint a kutatási program idei költségvetése rendelkezésre áll és megkapják a terület tulajdonosától a hozzájárulást, valamint régészeti szakmunkára alkalmas lesz az időjárás, elkezdik a feltárást. A feltételezett előkerülési hely vizsgálatát a Magyar Nemzeti Múzeum fogja végezni.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

Hogyan kívánja segíteni a Kormány a külhoni levéltárakban található magyar vonatkozású anyagok megmaradását, kutathatóvá tételét? (2017. 01. 02.)

November 17-én, egy Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésen érdeklődtem azzal kapcsolatban, hogy milyen tervei vannak a Kormánynak a külhoni levéltárakban található magyar vonatkozású anyagok megmaradásának elősegítésére, kutathatóvá tételére vonatkozóan. Ezekkel kapcsolatban ugyanis az a tapasztalati tény, hogy a szomszéd országok egyáltalán nem bánják, ha ezen egyébként pótolhatatlan és ezért felbecsülhetetlen értékkel bíró iratok örökre elkallódnának vagy megsemmisülnének. A bizottság ülésén ezzel kapcsolatos kérdéseimre azonban csak részben kaptam választ, ezért Dúró Dóra képviselőtársammal, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnökével együtt írásbeli kérdéssel fordultam Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a külhoni magyar levéltári anyag megmaradásának elősegítése és kutathatóvá tétele érdekében tervez-e a kormány levéltárosok részére gyakornoki programot indítani, hogyan kívánja segíteni ezen anyag digitalizálását, tervezik-e és ha igen, milyen formában a külhoni magyar nyelvű levéltáros képzés segítését, illetve azzal kapcsolatban is érdeklődtünk, hogy miként kívánják segíteni ezen anyagok állagmegóvását.

Mi köze van egy strandvízilabda tornának a nemzetstratégiai kutatásokhoz? (2016.12.30.)

Számos alkalommal foglalkoztam már azzal, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) nevű kormányzati háttérintézmény tevékenysége során nagyon sok mindennel foglalkozik, de legkevésbé azzal, amivel kéne, nemzetstratégiai kutatással. Ennek kiváló példája, hogy idén nyáron már második alkalommal szerveztek meg Székelyudvarhelyen, Szász Jenő NSKI-elnök városában egy strandvízilabda tornát.

Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam az illetékes kormánytaghoz, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Kérdésemben kiemeltem, hogy egy ilyen esemény nagyon fontos, hisz népszerűsíti az egészséges életmódot, emellett pedig közelebb hozza egymáshoz a csonkaországi és külhoni magyarságot, azonban nem a nemzetstratégiai kutatásokra létrehozott NSKI dolga, hogy azt megszervezze.

Lázár János válasza szerint ellentmondásba keveredtem, ugyanis dicsérem a programot, de aztán mégis megkérdőjelezem a létjogosultságát. Szomorú és sokatmondó, hogy a miniszter semmilyen érdemi választ nem ad kérdésemre, hogy egy tudományos kutatóintézet miért szervez sporteseményeket, hanem helyette jobb híján kiforgatja és ellentmondásnak láttatja az általam elmondottakat. Újfent világossá teszem: nagyon jó kezdeményezés bármely sportesemény megszervezése, amin külhoniak és csonkaországiak vesznek részt, azonban ennek lebonyolítója semmi esetre sem lehet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, és az államnak a finanszírozást is más forrásból kell megoldania.