Írásbeli kérdések

Pontosan mit dolgozik Kovács Miklós miniszterelnöki megbízottként havi több mint egymillió forintért? 2. (2017.12.07.)

Amint arról november elején beszámoltam, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem volt hajlandó világos és egyértelmű választ adni arra a kérdésemre, hogy Kovács Miklós volt KMKSZ-elnök pontosan mit dolgozik miniszterelnöki megbízottként. Ez csak erősítette a gyanút, hogy egyszerűen a politikus a lelépési pénzét kapja meg ezen a pozíción keresztül.

Konkrét kérdéseimet ezért újra feltettem, kérve, hogy az előírásokat betartva válaszoljanak rá. A most megérkezett válasz egy kicsit több konkrétumot tartalmaz, kiderül belőle például, hogy Kovács Miklós "rendszeresen" egyeztet a miniszterelnökkel és a kormány más politikusaival is, de jelentős része szó szerinti megismétlése a legutóbbi válasznak. Így továbbra sem tudhatjuk például, hogy kell-e Kovács Miklósnak Budapesten tartózkodnia, avagy hogy készít-e írásos anyagokat.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

Pontosan mit dolgozik Kovács Miklós miniszterelnöki megbízottként havi több mint egymillió forintért? (2017.11.02.)

Kovács Miklóst 2014-ben budapesti utasításra távozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöki posztjáról. Kövér László azonban nem hagyta az út szélén komáját, és egymillió forintot meghaladó bruttó fizetésért Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai ügyekkel kapcsolatos megbízottja lett, tevékenységéről azonban semmit nem hallani, erős tehát a gyanú, hogy mindössze lelépési pénzről van szó. Ezért írásbeli kérdésben fordultam a Kovácsot hivatalosan foglalkoztató Miniszterelnöki Kabinetirodához, arról érdeklődve, hogy pontosan mit, milyen formában és mennyiért dolgozik a miniszterelnöki megbízott.

A kérdésre Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagált. Azt nem mondhatom, hogy válaszolt, ugyanis sok érdemlegest nem tudhattam meg. Jellemző, hogy a rövid államtitkári reakcióban kétszer is felmerül az ukrán oktatási törvény módosítása mint hivatkozási alap Kovács munkájának jogosságára, miközben az oktatási törvényt csak nemrégiben módosították, Kovács megbízatása pedig több mint három éve tart. Dömötör Csaba ugyanakkor számos egészen konkrét kérdésemre nem válaszolt,  1) mennyi Kovács Miklós bruttó tiszteletdíja; 2) milyen gyakran, és kinek ad tanácsokat, ezt szóban, vagy írásban teszi; 3) az írott anyagok nyilvánosak-e, ha igen, hol érhetőek el, ha nem, miért nem; 4) az oktatási törvény kapcsán konkrétan milyen feladatai voltak Kovács Miklósnak; 5) Budapesten kell-e tartózkodnia a miniszterelnöki megbízottnak; 6) milyen rendszerességgel találkozik Kovács Miklós Orbán Viktorral. Van, amikor a hallgatás többet mond minden szónál... Lehet, futok még egy kört az ügyben.

Írásbeli kérdésem itt, a válasz pedig itt érhető el.

Miért szüntették meg a külképviseleteken történő házasságkötés lehetőségét? (2017.10.25.)

Egy fiatal székely pár azzal kapcsolatban keresett meg, hogy a korábbiakkal ellentétben jelenleg nincs lehetőség a külképviseleteken házasságot kötni, pedig nagyon sok külhoni magyarnak jelentene szimbolikusan és gyakorlati értelemben is sokat, ha magyar nyelven mondhatná ki a boldogító igent. Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.

A minisztérium nevében Magyar Levente parlamenti államtitkár válaszolt, aki arról tájékoztatott, hogy egy közelmúltban történt jogszabályváltozás kapcsán felmerült a lehetőség megteremtése, azonban azt a szaktárcák és a Kormány végül nem támogatta. Ennek oka, hogy - szerintük - erre jelentős igény nem mutatkozott, valamint fennáll a veszély, hogy a házasodók nehezebb helyzetbe kerülnek, ha a magyar szabályok szerint házasodnak a szomszédos országokban.

Írásbeli kérdésem elérhető ITT.
Az államtitkári válasz pedig ITT.

Terveznek-e többlettámogatást nyújtani a körzet nélküli háziorvosoknak? (2017.06.26.)

Segítségkéréssel fordult hozzám egy körzet nélküli háziorvos. Elmondása szerint az országban jelenleg körülbelül 150 olyan területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvos praktizál, aki anyagi problémákkal küszködik, mivel annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást kötelesek nyújtani, mint körzetes kollégáik, nekik jóval kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Példának okáért egy 1500 beteggel rendelkező körzetes háziorvos kb. 1.400.000 forintot kap havonta, ezzel szemben egy körzet nélküli társának – ugyanennyi beteg mellett – csaknem a feléből, 720.000 forintból kell gazdálkodnia. A probléma mielőbbi megoldása érdekében írásbeli kérdéssel fordultam az emberi erőforrások miniszteréhez, melyben arról érdeklődtem, terveznek-e többlettámogatást nyújtani a körzet nélküli háziorvosoknak.

A miniszter nevében válaszoló Rétvári Bence államtitkár azonban a felvetett problémára és kérdésre érdemben nem reagált, hanem mellébeszéléssel kitért az érdemi válasz elől. Így a körzet nélküli háziorvosok finanszírozásának rendezése is a 2018-ban megalakuló Jobbik kormányra marad.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Csak a Kormánynak kedves civil szervezetek juthatnak pénzükhöz az 1956-os emlékév pályázatai keretéből? (2017.06.20.)

Közel nyolc hónapja eredménytelenül küzdenek azért az egyik legtöbb látogatót vonzó 1956-os emlékprogram szervezői, hogy hozzájussanak a pályázaton elnyert állami támogatásukhoz. Ezért írásbeli kérdés formájában érdeklődtem az illetékes minisztériumnál, hogy kiderüljön, mi a valódi oka a késlekedésnek. Rétvári Bence államtitkár azonban  érdemben nem reagált problémafelvetésemre.  

Kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt.

Nem tervez webkamerákat elhelyezni a határátkelőkön a Magyar Rendőrség (2017.06.12.)

Még áprilisban szólaltam fel az Országgyűlésben azzal kapcsolatban, hogy az új schengeni határellenőrzési kódex miatti fokozott ellenőrzés következtében kilométeres sorok alakultak ki éppen a húsvéti ünnep környékén szinte minden határátkelőnkön. Bár a fokozott ellenőrzés felfüggesztésével mára ezek a legtöbb szakaszon megszűntek, Kárpátaljára kiutazni, illetve onnan Magyarországra jönni évek óta órákba telik az egyes átkelőhelyeken. Pedig ha valahol, akkor Kárpátalján egy gyors határátlépés több szempontból is életmentőnek bizonyulhat.

Minden hétre jut egy bukta a kormány kedvenc kamuciviljeinek, a Civil Összefogás Fórumnak (2017.06.08.)

Kezdődött azzal, hogy írásbeli kérdésemre a Nemzetgazdasági Minisztérium azt felelte, hogy sem ők, sem a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami cégek nem támogatták a szervezetet. Rögtön másnap az Átlátszó kiperelte a Magyar Villamos Művektől, hogy bizony 2016 végén - tehát a Gyurcsányos-Vonás bohóckampány előtt - bizony 508 millió forinttal kínálták meg Csizmadiáékat.

Valóban olyan példaértékű a szerb nemzetiségpolitika? (2017.06.07.)

A kormány szerint igen, de az Újvidéki Egyetem Jogi Karán annak ellenére sem lehet magyar nyelven felvételi vizsgát tenni, hogy azt egy vajdasági tartományi rendelet 2015-től kötelezővé tette. A Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) ezért beperelte az Egyetemet és azt kérte az illetékes bíróságtól, hogy mondja ki jogellenes a magyar nyelvű felvételizés tiltása. Az Újvidéki Felsőbíróság azonban nemrég elutasította a keresetet, a döntést pedig a Magyar Nemzet értesülése szerint „tapsviharral nyugtázták a döntést a rektor által vezetett dékáni értekezleten.”

Miért fél a kormány a kiegyezéstől? (2017. 08. 07.)

Ezt kérdeztem Balog Zoltán emberminisztertől azzal kapcsolatban, hogy idén kerek, 150. évfordulóját kellene ünnepeljük Deák Ferenc hatalmas művének, ennek ellenére a kormány alig szervezett ezzel kapcsolatban megemlékezéseket, konferenciákat, programokat. Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette, hogy a Kiegyezés a kormány szerint is ünnepelhető történelmi esemény, amelyet Magyarország aranykora követett, majd felsorol néhány rendezvényt, amelyek tematikájában a Kiegyezés, illetve az azt követő fejlődés legalább részben helyet kapott. 

Amatőr érmegyűjtőként természetesen örülök annak, hogy készültek 2.000 és 20.000 forint névértékű emlékérmék az évfordulóra, ám a felsoroltakon túl azt gondolom, hogy sokkal nagyobb hangsúllyal kellene ünnepelnünk azt a történelmi eseményt, amely Hazánk egészét nagyjából Hunyadi Mátyás kora után először volt képes újra felzárkóztatni a világ legfejlettebb részeihez. De legalábbis megindította Magyarországot ezen az úton.

A Kiegyezés pozitívumairól és eltagadhatatlanul meglévő negatívumairól hosszabb bejegyzést közöltem Facebook-oldalamon, amit IDE kattintva érhetnek el, az írásbeli kérdés itt, a válasz pedig itt olvasható.

Kapott-e állami cégektől támogatást a Civil Összefogás Fórum? (2017.05.10.)

Erről kérdeztem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter urat. Tállai András államtitkár a most megérkezett válaszban tömören mindössze annyit reagált, hogy "a nemzetgazdasági miniszter tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaságok a kérdéses időszakban nem nyújtottak támogatást a Civil Összefogás Fórum részére."