Közlemények, sajtóanyagok

Levélben kéri a Jobbik Semjén Zsolttól a beregszászi magyar gimnázium nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánítását (2016.12.21.)

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánítását kezdeményezi a Jobbik nevében Vona Gábor elnök és Szávay István, az ellenzéki erő Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke. Ennek alapján a többi nagy kárpátaljai magyar középiskolához hasonlóan ez a neves, szintén kiváló eredményekkel büszkélkedő oktatási intézmény is kiemelt magyar állami támogatásban részesülhet.

Üdvözöljük az RMDSZ sikerét, de sajnáljuk a magára hagyott Néppártot (2016.12.12.)

Parlamenti választásokat tartottak Romániában ahol, az RMDSZ erős felhatalmazást kapott a magyar választóktól, ugyanakkor aggodalommal figyeljük, hogy a Fidesz cserben hagyta az Erdélyi Magyar Néppártot. 

Jobbik december 5-én arra figyelmezteti a kormányt, hogy Románia határa véletlenül sem a Tiszáig tart (2016.12.05.)

A tizenkét évvel ezelőtti kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP és szövetségese, az azóta már méltó helyére, a történelem szemétdombjára került SZDSZ gyalázatos módon megtagadta a magyar nemzet egynegyedét. A magyarellenes gyűlöletkampány sebeinek gyógyítása érdekében a politikai pártok közül a Jobbik vette fel először választási programjába a határainkon túl élő nemzettársaink számára a szavazati joggal járó magyar állampolgárság megadását, ami a baloldal bukásával 2010-ben végre meg is valósulhatott. Ám az elszakított területeinken élők szavazati joga gyakorlását illetően több probléma is adódott. Magyar állami nyilvántartás hiányában tízezrével szavazhatnak levélben illetéktelenek elhunyt honfitársaink helyett, míg az Orbán-kormány gazdasági ámokfutása elől nyugatra menekülők csak személyesen, a külképviseleteken élhetnek demokratikus jogukkal. A Jobbik több javaslatot is kidolgozott a problémás jelenségek megnyugtató rendezésére, de a Fidesz – korábbi ígéretivel ellentétben – mereven elzárkózik a választások tisztaságát és legitimitását alapvetően megkérdőjelező hiányosságok és az említett diszkrimináció orvoslásától.

Reagálás Hollik István sajtótájékoztatójára: A fideszesek bezabáltak, majd hazamentek a MÁÉRT-ról (2016.12.02.)

A Jobbik volt az egyetlen magyarországi párt, mely végig képviseltette magát a MÁÉRT ülésén. Szégyen, hogy a többi hazai politikai erő – közte a Gaith Pharaon-féle gazdag migránsokért a végsőkig kitartó fideszes és KDNP-s képviselők – ebéd után nemes egyszerűséggel otthagyták a határon túli magyarok érdekében rendezett eseményt.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

A délvidéki Magyar Mozgalom vezetőit fogadta Vona Gábor és Szávay István (2016.12.02.)

A Magyar Mozgalom vezetőinek kezdeményezésére tegnap elnöki szintű találkozóra került sor a Jobbik Magyarországért Mozgalommal. Korhecz Tamás és Kókai Péter társelnököket Vona Gábor pártelnök és Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke fogadta Budapesten. A délvidéki vendégek elmondták, hogy kapcsolatokat szeretnének építeni a magyarországi parlamenti pártokkal, ennek első állomása volt ez a találkozó. Beszámoltak arról, hogy új mozgalmuk a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) együtt az áprilisi szerbiai választásokon megtörte a Fidesz helyi szövetségese, az addig szinte egyeduralkodó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hegemóniáját. A délvidéki magyar szavazatok több mint egynegyedének birtokában minden jelentősebb magyar önkormányzatba bekerültek, és képviseletet szereztek a vajdasági tartományi parlamentben is. Ennek ellenére a magyar kormány semmilyen szinten nem hajlandó őket partnernek, a magyar közösség egyik legitim képviselőjének tekinteni.

Reagálás az ukrán miniszterelnök magyarországi látogatására (2016.11.25.)

Úgy ért véget az ukrán kormányfő kétnapos magyarországi programja, hogy a látogatás kapcsán megjelent híradásokban, a kárpátaljai magyarságot érintően pusztán csak néhány diplomatikusan semmitmondó megjegyzést olvashattunk. Komoly jelzésértéke van annak, hogy erre a hiányosságra két kárpátaljai szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közös közleménye is felhívta a figyelmet.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a magyar kormányhoz hasonlóan egyetért az ukrán vízummentesség megteremtésével, mint ahogy jó szívvel támogatjuk keleti szomszédunk Európai Uniós integrációját is. 

A Fidesszel ellentétben azonban úgy gondoljuk, hogy Magyarország ezt a támogatást nem adhatja meg egy ismételt és sokadik egyoldalú gesztus keretében, hanem ezzel kapcsolatban Ukrajnának is egyértelmű vállalásokat kell tennie.

A Magyar Szórvány Napjára (2016.11.15.)

Az Országgyűlés tavaly meghozott döntése szerint 2015-től kezdődően minden év november 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulója a Magyar Szórvány Napja. A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatta a kezdeményezést, hiszen kiemelten fontosnak tartjuk a legnagyobb veszélyben levő nemzettestvéreink, a szórványban élő magyar közösségek védelmét és minél hathatósabb támogatását.

A szomorú igazság az, hogy az elmúlt 25 évben egymillió fővel csökkent a magyarul beszélők száma a Kárpát-medencében, a fogyás tehát riasztó mértékű. Ez a probléma fokozottan érinti a szórványban élő magyar közösségeket, a figyelemfelhívás kiváló eszköze lehet tehát a mai nap, és természetesen a november 13-ai Magyar Nyelv Napja is.

Vörös hályog - A kommunista múlttal való teljes leszámolást követeli a Jobbik (2016.10.22.)

Huszonhat évvel a rendszerváltozás után még mindig nem nyilvánosak az ügynökakták, nem született lusztrációs törvény, még mindig nincsenek kizárva a közéletből az előző rendszer kiszolgálói. Nem számoltattuk el azokat sem, akik részt vettek '56 leverésében, vérbefojtásában. A Magyar Tudományos Akadémia pedig továbbra is kettős mércével méri történelmi személyiségeinket. Jó példa erre a kommunista gyilkos, a mindhárom kommunista diktatúrát kiszolgáló Lukács György, akinek még mindig állhat köztéri szobra Budapesten.

Magvasi Adriánnal tartott közös sajtótájékoztatónk részletei az alfahir.hu oldalon olvashatók. 

Mi történik az elhunyt levélben szavazó szavazati jogával? (2016.10.07.)

A választási eljárási törvény rendelkezései szerint a Nemzeti Választási Iroda akkor törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, már nem élő választópolgárt, ha halála esetén a hozzátartozók kérik a névjegyzékből való törlését. A Nemzeti Választási Iroda azonban nem tartja nyilván az elhunytak számát.

Először is nem biztos, hogy a hozzátartozók tudnak erről a kötelezettségről, de ha feltételezzük is a jogkövető magatartást, nem feltétlenül szükségszerű, hogy valakinek a halála után ezzel foglalkozzanak.

Feltételezhető, hogy a mostani népszavazáson is voksolhattak már halottak nevében akár százas vagy ezres nagyságrendben. A 2018-as választások esetén ez a szám többszörösére is emelkedhet, hiszen Völner Pál államtitkár egy szeptember 19-én, a Parlamentben elhangzott interpellációmra közölte: semmilyen összesítéssel nem rendelkeznek azon levélszavazókról, akikre vonatkozólag a hozzátartozók már kérték a választásra regisztráltak névjegyzékéből történő törlését. Mindez megingathatja a választások tisztaságába vetett közbizalmat, különösen azt figyelembe véve, hogy 2014-ben a levélszavazatok 95 százalékát a Fidesz kapta meg.

A civil törvény átfogó módosítását követeli a Jobbik (2016.09.29.)

A kormány – képviselői indítvány mögé bújva – törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy alapítványt hozhasson létre Habsburg Ottó örökségének gondozására. Mindezt pedig – feloldva egy 2006-os erre vonatkozó törvényi tiltást – saját hatáskörébe kívánja utalni. Ilyen esetekben ráadásul a bíróságok számára rendkívül rövid ügyintézési határidőket ír elő.

Bár a Habsburg családnak a magyar történelemben betöltött szerepe meglehetősen kétes megítélésű, tény, hogy Habsburg Ottó életében sokat tett Magyarországért, nemzetünk boldogulásáért és nemzetközi fórumokon mindig felemelte szavát hazánk ügyéért. Ezért egy ilyen szervezet létrehozását elviekben támogatni tudnánk! Egy újabb, pusztán csak fideszes pártalapítvány gründolásához azonban nem kívánunk asszisztálni. Sajnos ugyanis az erről szóló keddi parlamenti vitában nem derült ki, hogy pontosan kik vennének részt ebben a munkában, és az alapítvány vezetése mennyire széles társadalmi, politikai legitimációval bírna. A törvényjavaslat értelmében a kormány saját hatáskörben dönt a létrehozásról, ez pedig az eddig tapasztalt, mindenkit kiszorító kormányzati gyakorlatot ismerve önmagában is gyanakvásra ad okot.

Azzal pedig, hogy a saját maga által létrehozandó alapítványok számára a kormány rövidebb ügyintézési határidőket ír elő, elismeri azt, amit a Jobbik már évek óta mond: a jelenleg működő magyarországi civil keretrendszer élhetetlen, ezer sebből vérzik, így sürgős változtatásért kiált. A kormány ezt belátva inkább menekülőutat nyit magának a csigalassúságú adminisztráció, a túlburjánzó bürokrácia és a többszörösen túlterhelt bírósági rendszer magyarországi civil szektort megnyomorító Bermuda-háromszögéből. Ezért már másodjára nyitja meg a civil törvényt csupán csak azért, hogy önmaga számára kedvező változtatásokat eszközöljön ahelyett, hogy egy széles körű egyeztetéseken alapuló új jogszabállyal megpróbálná orvosolni a szektort érintő problémákat.

A Jobbik tehát azt követeli, hogy e törvény toldozgatása helyett a kormány járja csak végig azt az utat, amin minden más magyarországi civil szervezetnek végig kell mennie akár csak a bejegyzéssel kapcsolatban is. Tapasztalja csak meg, hogy az őrült és értelmetlen bürokrácia, valamint a bíróságok lomhasága hogyan lehetetlenít el nemes szándékokat és kiváló kezdeményezéseket. Akkor talán végre hajlandóak lennének arra, hogy alapos társadalmi egyeztetést követően beterjesszék a civil törvény átfogó módosítását!

E munkához szívesen ajánljuk a Jobbik segítségét, szakértőink tapasztalatát. Kormányra készülő politikai közösségként mi ugyanis olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a kormány nem akadályozza és ellehetetleníti, hanem minden lehetséges módon támogatja és segíti a civil szféra hatékony, közérdeket szolgáló működését.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője

A közleménnyel kapcsolatos parlamenti felszólalásom itt tekinthető meg: