Kérdések

Meddig várat magára a külföldi magyar iskolák helyzetének rendezése? (2017.06.12.)

A külföldi magyar iskolákkal kapcsolatos kormányzati stratégiáról kérdeztem ma a Parlamentben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt. Kihangsúlyoztam, nemzetstratégiai fontosságú, hogy a sajnos egyre nagyobb létszámú emigráció fiatal tagjai magyar nyelven tanuljanak, és minél erősebb kötődés alakuljon ki bennük az anyaország felé, így esély legyen rá, hogy később a hazatérés mellett döntsenek.

Sajnálatos, hogy mindezek ellenére továbbra sem tudunk arról, hogy a kormánynak lenne átfogó stratégiája a külhoni magyar iskolák támogatására, fejlesztésére. Sőt, azon költségvetési módosító javaslatomat is leszavazta a kormánytöbbség - beleértve Potápit -, amely az iskolahálózat fejlesztésére biztosított volna forrást. A dublini magyar iskolának pedig egy éve ígért az államtitkár 3 millió forintos támogatást, azonban ezt máig sem kapták meg.


A Magyar Munkavállalókért Mozgalom is számíthat-e a kormány segítségére? (2017.06.12.)

A CÖF-nek nyújtott MVM-es támogatás részleteinek eltitkolásáról és a béruniós kezdeményezés támogatásáról kérdeztem a Parlamentben Lázár Jánost:


Újabb magyarellenes törvények várhatóak Ukrajnában (2017.02.20.)

A kárpátaljai magyarság érdekében emeltem fel szavam az Országgyűlésben. Elmondtam, hogy Ukrajnában újabb magyarellenes törvényeket fogadhatnak el, amit nem tűrhetünk el szó nélkül. Kértem a kormánytól, tegyen határozott lépéseket a kárpátaljai magyar közösség megóvása érdekében.

Javaslatomra a kormány a Határtalanul! programban elszámolható tételek körének kiterjesztését tervezi! (2016.11.02.)

Sajnos még most sem teljesen ingyenesek a határon túli osztálykirándulások, ugyanis az iskolák kénytelenek akár több tízezer forintot is elkérni, ami nagyon sok családnak olyan anyagi terhet jelent, hogy emiatt gyermekük nem tud részt venni a programon. Idén nyáron ezért egy pótpályázat kiírását javasoltam, amin a jelenleg el nem számolható étkezésre, belépőkre és utasbiztosításra lehetett volna pályázni. Ezt a parlament ülésén Rétvári Bence államtitkárnak is felvetettem, aki elmondta, hogy idén pótpályázatot már nem fognak kiírni, de ha elég sok iskola fog hozzájuk fordulni a fenti költségtételekkel kapcsolatban, akkor átalakíthatják a pályázati kiírást.

Ezért levelet írtam a Határtalanul! pályázatot nyert magyarországi köznevelési intézménynek, biztatva vezetőiket arra, hogy jelezzék  a minisztérium felé az elszámolható költségtételek kiterjesztésének igényét.

Anyagi problémáik helyett mikor foglalkozhatnak végre csak tanulmányi és tudományos előmenetelükkel a magyar hallgatók? (2016.10.10.)

Szóbeli kérdéssel fordultam az emberi erőforrások miniszteréhez a hallgatói juttatások elégtelensége kapcsán. Döbbenetes módon az elmúlt 10 évben évről évre csökkent a hallgatói ösztöndíjak reálértéke. A hallgatói normatíva – tehát az egy hallgatóra közvetlenül fordítható támogatások összege - például 2006-ban 116.000 forint volt, ez ma 119.000 forint. Kiemelkedőtanulmányi eredményeim alapján 2006-ban köztársasági ösztöndíjat kaptam, 30.250 forintot, ez mára, tíz év alatt csupán 34.000 forintra emelkedett. Egy kutatás szerint 2015 tavaszán átlagosan 68.000 forintból élt egy egyetemista, miközben akkor a garantált bérminimum nettó 80.000 forint volt. Komoly probléma az is, hogy alig nőtt a kollégiumi férőhelyek száma, miközben az albérletek árai többszörösükre emelkedtek.

Balog Zoltán miniszter úr megbízásából Palkovics László oktatási államtitkár válaszolt a kérdésemre. Államtitkár úr válasza pozitív és reménykeltő volt. Kiemelte, hogy nyitott kapukat döngetek, és az általam felvetett problémák megoldása tervben van. A hallgatók juttatási rendjének átalakítását, és a juttatások mértékének valós költségek felé elmozdítását a közeljövőre tervezik. Emellett elmondta azt is, hogy a közelmúltban volt egy átfogó felmérés a kollégiumok helyzetéről, és a kormányzat tisztában van vele, hogy egyrészt nem megfelelő a színvonal, másrészt a férőhelyek eloszlása sem megfelelő. Ezért a következő évek során nagyszabású felújítási program indul. A válasz tehát örömteli, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nagyrészt csak konrétumok nélküli ígéreteket hallhattunk. Követni fogjuk az eseményeket, és bízunk benne, hogy valóban sor kerül a normatívák komolyabb mértékű emelésére és a kollégiumok felújítására.

Miközben a Kormány minden erejével megpróbálja az urnáktól távol tartani az országot elhagyó, lakcímmel rendelkező állampolgárokat, aközben az elszakított területeinkről akár halottak nevében is lehet szavazni? (2016.09.19.)

Hétfőn szóbeli kérdésben fordultam a Kormányhoz egy súlyos anomália kapcsán, mely a levélszavazást érinti. Egy névjegyzékbe felvett, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár halála esetén a hozzátartozóknak kell kérni a névjegyzékből való törlést, ellenkező esetben a Nemzeti Választási Iroda akár 10 évig is postázza neki az éppen aktuális szavazási levélcsomagokat, mivel ennyi ideig nem kell az illetőnek ismét regisztrálnia. Ha tehát a törlést nem kérik, akkor könnyedén megtörténhet, hogy az elhunyt nevében akár évekkel halálát követően is szavaznak, ehhez nem kell mást tenni, mint a levélcsomagot kitölteni, és visszaküldeni Budapestre.

Felháborító és rendkívül gyanús, hogy a kérdésre válaszoló Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a konkrét kérdéseimre egyáltalán nem adott feleletet. Ezért még a tegnapi napon írásbeli kérdésben fordultam az igazságügyi miniszterhez, melyben ismét feltettem neki az összes kérdést, és felhívtam figyelmét az érdemi válaszra vonatkozó törvényi kötelezettségére.

Nem lesz pénz a Soltvadkerten és másutt élő szőlő- és gyümölcstermelők AKG-támogatására! (2016.06.13.)

Az idei agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) pályázatok eredményei következtében ezrek veszíthetik el megélhetésüket szülővárosom, Soltvadkert, de más vidékek szőlő- és gyümölcstermelői közül. Ők ugyanis az elmúlt 10-12 évben környezetkímélő módon és technikákkal gazdálkodtak, ennek érdekében pedig többletterheket is készek voltak vállalni. Cserébe pedig joggal számítottak idén is az AKG-pályázatok jelentette plusztámogatásokra.  Őket most a pályázati bírálati pontszámítás átalakítása hozhatja lehetetlen helyzetbe, ugyanis a mindösszesen 176 milliárd forintnyi keretösszegű AKG-támogatások jelentős részét idén a gyümölcsösökről a szántókra irányította át a kormány. A rossz nyelvek szerint egyébként e lépés is az elmúlt időszakban állami földekhez juttatott narancsos agrárbárók zsebének további hizlalását szolgálja.

Rétvári Bence szerint a kormány megfontolja a külhoni osztálykirándulások tényleges ingyenességére tett javaslatomat (2016. 05. 30.)

Mikor lesznek végre tényleg ingyenesek a külhoni osztálykirándulások? - kérdeztem ma a Parlamentben Rétvári Bence államtitkártól. A Jobbik által meghirdetett Valódi Nemzeti Konzultáció során ugyanis több Bács-Kiskun megyei iskolában is megbizonyosodtam arról, hogy ezek a kirándulások egyáltalán nem ingyenesek. Belépőkre, étkezésre vagy épp utasbiztosításra súlyos tízezreket kénytelenek elkérni a családoktól, mert a program ezen elemeire nem ad pénzt a kormány, ezzel pedig pontosan a program elvi célja sérül. Számos család számára pedig még egy kisebb összeg is megterhelő, ezért sok gyermek nem tud élni a lehetőséggel.

Majdnem egy év eltelt. Semjén Zsolt intézkedett-e? (2016.05.02.)

A magyarok lakta elszakított területeken a nagy sporteseményeket többnyire csak az államnyelven közvetítik. Orbán Viktor tavaly nyáron azonnali intézkedésre tett ígéretet, ezt kértem most számon.