Mikor kezdi el végre a Kormány a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést? (2017.11.20.)

Támogatja-e a Kormány a 2020-at Trianon Emlékévvé nyilvánítani szándékozó javaslatunkat, illetve hogyan készülnek fel a környező országokban a kerek évforduló kapcsán várható magyarellenes propagandára? 

Ezeket a konkrét kérdéseket tettem ma fel a Parlamentben, azonban Rétvári Bence államtitkár egyikre sem válaszolt. Helyette a Habony Árpád által megírt szövegének nagy részében a szokásos Jobbik-ellenes gyalázkodásokat sorolta fel (pénzért és hatalomért mindenre képesek vagyunk, szolnoki elnökünk egy évvel ezelőtti FB-s kommentje stb.), majd a hadisírok gondozásáról, világháborús emlékművek felújításáról és a határon túli osztálykirándulásokról beszélt. Ezek persze mind nagyon fontosak, csak épp semmi közük ahhoz, amit kérdeztem. A mellébeszélés sokatmondó: a Trianon-megemlékezésről annak idején a Parlamentből kivonuló, az erdélyi magyarokat a román uniós csatlakozás feltétel nélküli támogatásával eláruló Fidesz nem szeretné, hogy 2020-ban Trianon százéves évfordulójára emlékezzünk. Ráadásul ezek szerint azt sem tartják problémának, hogy a szomszédos országok - különösen Románia - magyarellenes akciókra készülnek.


A civil szervezetek megkülönböztetésének megszüntetéséről (2017.11.13.)

A szocialisták kezdeményezték a közelmúltban elfogadott civil törvény visszavonását, ennek kapcsán szólaltam fel tegnap az Országgyűlésben. Ahogy a törvény elfogadásakor, úgy most is tartózkodtunk, mert egyetértünk a civil szervezetek nagyobb átláthatóságának szükségességével, azonban ez a jogszabály csak a politika külföldi befolyásolási kísérleteit figyeli (ráadásul arra sem alkalmas teljesen), az éppúgy jellemző belföldi próbálkozásokat nem. És a Civil Összefogás Fórum (CÖF) épp ennek megfelelően nem hajlandó továbbra sem elszámolni a félmilliárdos támogatásával.


A Hír TV Newsroom című műsorának vendége voltam (2017.11.09.)

Sem az "elért eredmények", sem a szigorú migránspolitika nem fog megváltozni, ha a Jobbik nyeri a következő választást, felháborítónak tarjuk Gyurcsány újabb magyarellenes akcióját és várom a CÖF félmilliárdja kapcsán tett rendőrségi feljelentésem eredményét - ezekről a kérdésekről beszéltem HírTV-ben:

Miért nem számolnak el a CÖF-nek adott félmilliárd forinttal? (2017.11.06)

A Jobbik a pénzért és a hatalomért mindenre képes!

És a plakátok és Simicska és stb. Előre megmondtam, hogy ez lesz a válasz. Ez lett. Szó szerint! Meg pár másodperc jutott arra is, hogy a rózsafüzéres államtitkártól megtudjam: a kormány szerint nem közpénz az egykori kommunista Csizmadia László álcivil bohócszervezetének kitolt félmilliárd forint, ezért továbbra sem hajlandóak azzal elszámolni és a vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Hiába állapította meg ennek ellenkezőjét az adatvédelmi hatóság.

Mai napirend előtti felszólalásomra adott válasz tökéletes látlelete a Fidesz által leépített parlamenti demokrácia jelenlegi helyzetének.

 


Tovább titkolja az MVM, miért adott 508 milliót a CÖF-nek (2017.11.05.)

Feljelentettem a Magyar Villamos Műveket közérdekű adattal való visszaélés miatt, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az adatvédelmi hatóság felszólítása ellenére sem hajlandóak ugyanis kiadni nekem a CÖF nevű álcivil társaságnak adott félmilliárd forint közpénzzel kapcsolatos dokumentumokat.

Pontosan mit dolgozik Kovács Miklós miniszterelnöki megbízottként havi több mint egymillió forintért? (2017.11.02.)

Kovács Miklóst 2014-ben budapesti utasításra távozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöki posztjáról. Kövér László azonban nem hagyta az út szélén komáját, és egymillió forintot meghaladó bruttó fizetésért Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai ügyekkel kapcsolatos megbízottja lett, tevékenységéről azonban semmit nem hallani, erős tehát a gyanú, hogy mindössze lelépési pénzről van szó. Ezért írásbeli kérdésben fordultam a Kovácsot hivatalosan foglalkoztató Miniszterelnöki Kabinetirodához, arról érdeklődve, hogy pontosan mit, milyen formában és mennyiért dolgozik a miniszterelnöki megbízott.

A kérdésre Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagált. Azt nem mondhatom, hogy válaszolt, ugyanis sok érdemlegest nem tudhattam meg. Jellemző, hogy a rövid államtitkári reakcióban kétszer is felmerül az ukrán oktatási törvény módosítása mint hivatkozási alap Kovács munkájának jogosságára, miközben az oktatási törvényt csak nemrégiben módosították, Kovács megbízatása pedig több mint három éve tart. Dömötör Csaba ugyanakkor számos egészen konkrét kérdésemre nem válaszolt,  1) mennyi Kovács Miklós bruttó tiszteletdíja; 2) milyen gyakran, és kinek ad tanácsokat, ezt szóban, vagy írásban teszi; 3) az írott anyagok nyilvánosak-e, ha igen, hol érhetőek el, ha nem, miért nem; 4) az oktatási törvény kapcsán konkrétan milyen feladatai voltak Kovács Miklósnak; 5) Budapesten kell-e tartózkodnia a miniszterelnöki megbízottnak; 6) milyen rendszerességgel találkozik Kovács Miklós Orbán Viktorral. Van, amikor a hallgatás többet mond minden szónál... Lehet, futok még egy kört az ügyben.

Írásbeli kérdésem itt, a válasz pedig itt érhető el.

A kampányköltések átláthatóvá tételéről (2017.10.31.)

A Fidesz továbbra sem hajlandó feloldani a külföldön élő magyar állampolgárokat érintő azon diszkriminációt, hogy ők - az elcsatolt területeinken élő magyarokkal ellentétben - nem szavazhatnak levélben, csak a nagykövetségeken. Másrészt ismét felvetettem, hogy komoly visszélésekre adhatnak okot a határon túliakra vonatkozó regisztrációs szabályok, ugyanis elhunytak nevében mások is szavazhatnak. A Fidesz valamiért ezen sem hajlandó változtatni... 

Ezekről a kérdésekről is beszéltem a választási szabályokat érintő keddi felszólalásomban.


A reformáció ünnepéről evangélikus magyarként (2017.10.31.)

A reformáció 500. évfordulóján az Evangélikus Egyház magyar történelemben betöltött szerepéről és evangélikus vallású történelmi nagyjainkról beszéltem:

"Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ötszáz esztendővel ezelőtt, 1517. október 31-én egy Ágoston-rendi szerzetes, Martin Luther levelet írt Albert mainzi püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A katolikus egyház ugyanis gyakorlatilag áruba bocsájtotta az üdvözülést, a pénzzel megvásárolt papirosokat illették e korban ezzel a névvel. E levélhez pedig csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté. Még ha utólag legendának is bizonyult, hogy e 95 pontot fél évezreddel ezelőtt a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte ki, akkor is vitathatatlan, hogy Luther e tettével új fejezet kezdődött a világtörténelemben.

A reformáció ugyanis, bár az egyetemes katolikus vallás megújítását, megreformálását kitűző mozgalomként indult, rövidesen szellemi, kulturális áramlattá vált, amely alapvetően járult hozzá a tudomány és a könyvkiadás ugrásszerű fejlődéséhez, a kultúra, a művészet, a művelődés páratlan európai virágzásához a XVI-XVII. században. Ezáltal pedig kiemelt szerepe van abban, hogy az európai államok domináns pozíciót tudtak kivívni maguknak és az európai kultúrának a világban.


A Minority SafePack kezdeményezésről (2017.10.30.)

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló vitában szólaltam fel tegnap az Országgyűlésben. A kezdeményezés lényege, hogy az Európában élő nemzeti kisebbségek minél szélesebb jogköröket kaphassanak többek között nyelvhasználatuk és szimbólumaik használata terén. Ezt természetesen kiemelt fontosságú az elszakított területeinken élő nemzettestvéreink számára, akiket nap nap után korlátoznak alapvető jogaik gyakorlásában. Kihangsúlyoztam, fontos, hogy az Országgyűlésben teljes egyetértés alakult ki a kezdeményezés támogatásával kapcsolatban.


Miért szüntették meg a külképviseleteken történő házasságkötés lehetőségét? (2017.10.25.)

Egy fiatal székely pár azzal kapcsolatban keresett meg, hogy a korábbiakkal ellentétben jelenleg nincs lehetőség a külképviseleteken házasságot kötni, pedig nagyon sok külhoni magyarnak jelentene szimbolikusan és gyakorlati értelemben is sokat, ha magyar nyelven mondhatná ki a boldogító igent. Az ügyben írásbeli kérdéssel fordultam az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.

A minisztérium nevében Magyar Levente parlamenti államtitkár válaszolt, aki arról tájékoztatott, hogy egy közelmúltban történt jogszabályváltozás kapcsán felmerült a lehetőség megteremtése, azonban azt a szaktárcák és a Kormány végül nem támogatta. Ennek oka, hogy - szerintük - erre jelentős igény nem mutatkozott, valamint fennáll a veszély, hogy a házasodók nehezebb helyzetbe kerülnek, ha a magyar szabályok szerint házasodnak a szomszédos országokban.

Írásbeli kérdésem elérhető ITT.
Az államtitkári válasz pedig ITT.