A választási csalástól sem riad vissza a Fidesz (2017.12.11.)

A külföldön élő magyarok szavazásának megkönnyítéséről és a levélben szavazással kapcsolatos esetleges visszaélésekről érdeklődtem mai interpellációmban. Sokatmondó, hogy Völner Pál államtitkár nem utasította vissza azt a felvetésemet, hogy választási csalásra készülhet a Fidesz.


Pontosan mit dolgozik Kovács Miklós miniszterelnöki megbízottként havi több mint egymillió forintért? 2. (2017.12.07.)

Amint arról november elején beszámoltam, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem volt hajlandó világos és egyértelmű választ adni arra a kérdésemre, hogy Kovács Miklós volt KMKSZ-elnök pontosan mit dolgozik miniszterelnöki megbízottként. Ez csak erősítette a gyanút, hogy egyszerűen a politikus a lelépési pénzét kapja meg ezen a pozíción keresztül.

Konkrét kérdéseimet ezért újra feltettem, kérve, hogy az előírásokat betartva válaszoljanak rá. A most megérkezett válasz egy kicsit több konkrétumot tartalmaz, kiderül belőle például, hogy Kovács Miklós "rendszeresen" egyeztet a miniszterelnökkel és a kormány más politikusaival is, de jelentős része szó szerinti megismétlése a legutóbbi válasznak. Így továbbra sem tudhatjuk például, hogy kell-e Kovács Miklósnak Budapesten tartózkodnia, avagy hogy készít-e írásos anyagokat.

Írásbeli kérdésem elérhető itt, a válasz pedig itt

Románia a mai napig sem biztosította a szabadságot a magyarok számára (2017.12.01.)

A Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetőjeként Erdély 99 éve történt elcsatolásának évfordulójához közeledve arra szólítottam fel a román államot, hogy tartsák be az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket és az ott élő magyarok számára biztosítsák a nemzeti szabadságot.

Mikor kezdi el végre a Kormány a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést? (2017.11.20.)

Támogatja-e a Kormány a 2020-at Trianon Emlékévvé nyilvánítani szándékozó javaslatunkat, illetve hogyan készülnek fel a környező országokban a kerek évforduló kapcsán várható magyarellenes propagandára? 

Ezeket a konkrét kérdéseket tettem ma fel a Parlamentben, azonban Rétvári Bence államtitkár egyikre sem válaszolt. Helyette a Habony Árpád által megírt szövegének nagy részében a szokásos Jobbik-ellenes gyalázkodásokat sorolta fel (pénzért és hatalomért mindenre képesek vagyunk, szolnoki elnökünk egy évvel ezelőtti FB-s kommentje stb.), majd a hadisírok gondozásáról, világháborús emlékművek felújításáról és a határon túli osztálykirándulásokról beszélt. Ezek persze mind nagyon fontosak, csak épp semmi közük ahhoz, amit kérdeztem. A mellébeszélés sokatmondó: a Trianon-megemlékezésről annak idején a Parlamentből kivonuló, az erdélyi magyarokat a román uniós csatlakozás feltétel nélküli támogatásával eláruló Fidesz nem szeretné, hogy 2020-ban Trianon százéves évfordulójára emlékezzünk. Ráadásul ezek szerint azt sem tartják problémának, hogy a szomszédos országok - különösen Románia - magyarellenes akciókra készülnek.


A civil szervezetek megkülönböztetésének megszüntetéséről (2017.11.13.)

A szocialisták kezdeményezték a közelmúltban elfogadott civil törvény visszavonását, ennek kapcsán szólaltam fel tegnap az Országgyűlésben. Ahogy a törvény elfogadásakor, úgy most is tartózkodtunk, mert egyetértünk a civil szervezetek nagyobb átláthatóságának szükségességével, azonban ez a jogszabály csak a politika külföldi befolyásolási kísérleteit figyeli (ráadásul arra sem alkalmas teljesen), az éppúgy jellemző belföldi próbálkozásokat nem. És a Civil Összefogás Fórum (CÖF) épp ennek megfelelően nem hajlandó továbbra sem elszámolni a félmilliárdos támogatásával.


A Hír TV Newsroom című műsorának vendége voltam (2017.11.09.)

Sem az "elért eredmények", sem a szigorú migránspolitika nem fog megváltozni, ha a Jobbik nyeri a következő választást, felháborítónak tarjuk Gyurcsány újabb magyarellenes akcióját és várom a CÖF félmilliárdja kapcsán tett rendőrségi feljelentésem eredményét - ezekről a kérdésekről beszéltem HírTV-ben:

Miért nem számolnak el a CÖF-nek adott félmilliárd forinttal? (2017.11.06)

A Jobbik a pénzért és a hatalomért mindenre képes!

És a plakátok és Simicska és stb. Előre megmondtam, hogy ez lesz a válasz. Ez lett. Szó szerint! Meg pár másodperc jutott arra is, hogy a rózsafüzéres államtitkártól megtudjam: a kormány szerint nem közpénz az egykori kommunista Csizmadia László álcivil bohócszervezetének kitolt félmilliárd forint, ezért továbbra sem hajlandóak azzal elszámolni és a vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Hiába állapította meg ennek ellenkezőjét az adatvédelmi hatóság.

Mai napirend előtti felszólalásomra adott válasz tökéletes látlelete a Fidesz által leépített parlamenti demokrácia jelenlegi helyzetének.

 


Tovább titkolja az MVM, miért adott 508 milliót a CÖF-nek (2017.11.05.)

Feljelentettem a Magyar Villamos Műveket közérdekű adattal való visszaélés miatt, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az adatvédelmi hatóság felszólítása ellenére sem hajlandóak ugyanis kiadni nekem a CÖF nevű álcivil társaságnak adott félmilliárd forint közpénzzel kapcsolatos dokumentumokat.

Pontosan mit dolgozik Kovács Miklós miniszterelnöki megbízottként havi több mint egymillió forintért? (2017.11.02.)

Kovács Miklóst 2014-ben budapesti utasításra távozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöki posztjáról. Kövér László azonban nem hagyta az út szélén komáját, és egymillió forintot meghaladó bruttó fizetésért Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai ügyekkel kapcsolatos megbízottja lett, tevékenységéről azonban semmit nem hallani, erős tehát a gyanú, hogy mindössze lelépési pénzről van szó. Ezért írásbeli kérdésben fordultam a Kovácsot hivatalosan foglalkoztató Miniszterelnöki Kabinetirodához, arról érdeklődve, hogy pontosan mit, milyen formában és mennyiért dolgozik a miniszterelnöki megbízott.

A kérdésre Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagált. Azt nem mondhatom, hogy válaszolt, ugyanis sok érdemlegest nem tudhattam meg. Jellemző, hogy a rövid államtitkári reakcióban kétszer is felmerül az ukrán oktatási törvény módosítása mint hivatkozási alap Kovács munkájának jogosságára, miközben az oktatási törvényt csak nemrégiben módosították, Kovács megbízatása pedig több mint három éve tart. Dömötör Csaba ugyanakkor számos egészen konkrét kérdésemre nem válaszolt,  1) mennyi Kovács Miklós bruttó tiszteletdíja; 2) milyen gyakran, és kinek ad tanácsokat, ezt szóban, vagy írásban teszi; 3) az írott anyagok nyilvánosak-e, ha igen, hol érhetőek el, ha nem, miért nem; 4) az oktatási törvény kapcsán konkrétan milyen feladatai voltak Kovács Miklósnak; 5) Budapesten kell-e tartózkodnia a miniszterelnöki megbízottnak; 6) milyen rendszerességgel találkozik Kovács Miklós Orbán Viktorral. Van, amikor a hallgatás többet mond minden szónál... Lehet, futok még egy kört az ügyben.

Írásbeli kérdésem itt, a válasz pedig itt érhető el.

A reformáció ünnepéről evangélikus magyarként (2017.10.31.)

A reformáció 500. évfordulóján az Evangélikus Egyház magyar történelemben betöltött szerepéről és evangélikus vallású történelmi nagyjainkról beszéltem:

"Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ötszáz esztendővel ezelőtt, 1517. október 31-én egy Ágoston-rendi szerzetes, Martin Luther levelet írt Albert mainzi püspöknek, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A katolikus egyház ugyanis gyakorlatilag áruba bocsájtotta az üdvözülést, a pénzzel megvásárolt papirosokat illették e korban ezzel a névvel. E levélhez pedig csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté. Még ha utólag legendának is bizonyult, hogy e 95 pontot fél évezreddel ezelőtt a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte ki, akkor is vitathatatlan, hogy Luther e tettével új fejezet kezdődött a világtörténelemben.

A reformáció ugyanis, bár az egyetemes katolikus vallás megújítását, megreformálását kitűző mozgalomként indult, rövidesen szellemi, kulturális áramlattá vált, amely alapvetően járult hozzá a tudomány és a könyvkiadás ugrásszerű fejlődéséhez, a kultúra, a művészet, a művelődés páratlan európai virágzásához a XVI-XVII. században. Ezáltal pedig kiemelt szerepe van abban, hogy az európai államok domináns pozíciót tudtak kivívni maguknak és az európai kultúrának a világban.